Zajlik a francia püspökök ad limina látogatása a pápánál

Az „ad limina apostolorum”, azaz Szent Péter és Pál apostol sírjánál tett látogatás minden püspök kötelező feladatai közé tartozik. A látogatás során, mely a helyi egyházak és a pápa közötti kapcsolattartás legfontosabb eseménye, a püspököknek jelentést kell beterjeszteniük a pápának és az illetékes szentszéki hivataloknak a rájuk bízott egyházmegye állapotáról. A francia püspökök beszámolóinak főbb témái: a vallásgyakorlás mértékének csökkenése, erkölcsi kérdések és a gazdasági válság.

A francia püspökök többségének ez az első ad limina látogatása. Annak ellenére ugyanis, hogy a kánonjog szerint ötévenként kellene történnie, a francia püspökök legutóbb 2004-ben, azaz nyolc évvel ezelőtt tettek jelentést a Szentszéknek. A késedelem oka elsősorban II. János-Pál 2005-ben bekövetkezett halála, illetve XVI. Benedek 2008-as franciaországi látogatása volt.

E nagy kihagyáson kívül egy másik ok is szokatlanná teszi a mostani látogatást: tavaly ősz óta ugyanis a pápa már nem egyesével, hanem hét-nyolcfős csoportokban fogadja a püspököket. A francia püspökök tartományonként vesznek részt a meghallgatáson.

A tárgyalandó témákat illetően minden püspök kapott egy kérdéssort, amely segíti egyházmegyéje helyzetének átgondolásában. „A Rómának benyújtandó jelentésünk közel kilencven oldalas – mondja Jean-Charles Descubes roueni püspök, aki harmadik ad limina látogatására készül. – Ahhoz, hogy elkészítsük, az egyházmegye minden szervezetétől kértünk segítséget. Remek alkalom volt ez arra, hogy az egyházmegye teljes működését áttekintsük.” Descubes atya azonban hangsúlyozza, hogy római útját elsősorban Szent Péter és Pál apostol sírjához való zarándoklatnak tekinti.

A plébániák és a gyakorló katolikusok számának csökkenése áll a beszélgetések középpontjában. Jean-Pierre Raffin metzi püspök például azt írta le jelentésében, hogy az utóbbi huszonöt évben eltűnni látja a keresztény egyházakat. Bernard Charrier, tulle-i püspök is hasonlókról számol be: „szegénység, paphiány, a hit átadásának nehézsége a gyerekek és a fiatalok felé, megváltozott életmód és mentalitás a társadalomban”.

A nehézségek mellett persze a sikerekről is esik szó. A metzi püspök kiemeli, hogy több jól képzett fiatal papja is van, akik „jól boldogulnak a jelenlegi társadalmi helyzetben”. Yves Le Saux, Le Mans püspöke pedig arra büszke, hogy „egyre több felnőtt jár hitoktatásra, és kívánja megismerni a katolikus vallást”.

A Franciaországban jelenleg vita tárgyát képező társadalmi kérdések is napirendre kerültek, köztük a homoszexuálisok házassága és az eutanázia, valamint a gazdasági válság és annak társadalmi hatásai. A püspökök azt remélik, hogy e konkrét kérdések tisztázása árnyalni fogja azt a képet, ami Rómában él Franciaországról. „Róma véleményét is a média formálja. És míg egy útszéli kereszt megrongálása hírértékű esemény, az, hogy augusztus 15-én ötezer ember gyűlt össze a párizsi Notre-Dame-ban, nem érdekel senkit” – mondta el André Vingt-Trois párizsi érsek szeptember 11-én, egy sajtókonferencián.

„Ezek a látogatások lehetővé teszik, hogy a római egyházi vezetők tisztába jöjjenek a francia helyzettel” – csatlakozik az érsekhez Thierry Brac de La Perrière, Nevers püspöke, aki többek között új lendületet vár római útjától. „Személyes szempontból úgy vélem, hogy ez a római utazás hozzásegít majd, hogy jobban rálássak a francia helyzeten túlmutató dolgokra, és egy kis időre kikapcsol a napi szintű, sürgető teendőkből” – nyilatkozta Jacques Benoit-Gonnin, Beauvais, Noyon és Senlis püspöke, akinek ez lesz az első római látogatása.

A látogatás későbbi hatásaival kapcsolatban François Maupu, Verdun püspöke elmondta, hogy legutóbbi ad limina beszámolója után tizennyolc hónappal kapott egy összefoglalót a Püspöki Kongregációtól. A 3-4 oldalas kis írás érdemben válaszolt néhány, a püspök által felvetett kérdésre, mint pl. a pásztori látogatások módjai. „Ezúttal – mondja Maupu atya – ez a jegyzet pont akkorra fog megérkezni hozzám, amikor be kell nyújtanom a lemondásomat a pápának, mivel elérem a 75 éves korhatárt. De biztos vagyok benne, hogy az utódomnak nagyon értékes iránymutatást jelent majd.”

La Croix