Zarándoklat Szent Pál évében

XVI. Benedek pápa Szent Pál évét meghirdető beszédében ajánlja „mélyüljünk el Szent Pál apostol lelkületében, elmélkedjük át írásait. Ha tehetjük, zarándoklatokkal, tanulmányi napokkal, lelkigyakorlatokkal tegyük magunkévá tanítását, életének példáját”. Ennek jegyében indult útnak a Szombathelyi Egyházmegye szervezésében a két püspök 32 pappal és 10 világi hívővel Görögországba. A zarándoklathoz győri, esztergomi, váci, egri, debreceni-nyíregyházi és kalocsai–kecskeméti egyházmegyés papok csatlakoztak.

Az út során a zarándokok a közös zsolozsmák, rózsafüzérek imádkozása mellett minden nap Szent Pál egy-egy leveléről, életéről és tanításáról elmélkedtek.

Szombathelyről indulva érkeztek meg a zarándokok az ókori Neapoliszba, a mai Kavalába, ahonnan követve Pál apostolt a Via Egnatia úton a mintegy 14 km távolságra lévő Filippibe, látogattak, ahol az apostol megalapította Európa első egyházközségét. Ezután a zarándokok a Filippitől 150 km távolságra lévő Tesszalonikába mentek, majd Veriába (egykori Bereába), Thesszaliába a Meteórákhoz. Athénba érve elzarándokoltak az Areopágosz sziklájához, ahol bronz táblán olvasható az apostol beszéde.

A zarándokút következő állomása Korintus volt, majd Mükénébe és végül Epidauroszba látogattak el, ahol Aszklepiosz szentélye található.

A zarándoklat jelentőségét így fogalmazta meg az egyik zarándok: Szent Pál nyomába lépve feltárul előttünk Jézus jelenléte a világban, és az egyház által a történelemben. Bizonyos szempontból hasonló helyzetben vagyunk, mint az első keresztények, akik kisebbségben éltek, s ez bennünket is arra kötelez, hogy Szent Pál évében, az apostol leveleinek olvasásával vagy missziós munkaterületének felkeresésével még tudatosabban éljük meg a mindennapokban egy változó kulturális valóságban keresztény hivatásunkat.

Gyürki László/Magyar Kurír