Zsidó-keresztény konferencia Párizsban

Hazai – 2002. február 12., kedd | 17:34

Párizs: A francia fővárosban január 30-án és 31-én kétnapos zsidó-keresztény konferenciát tartottak, amelyet a Zsidó Tanács szervezett, és amelynek témája a II. Vatikáni zsinat utáni, zsidók és keresztények közötti kapcsolatok elmélyítése volt. A Szentszéket Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának és egyúttal a zsidósággal tartott vallási kapcsolatok bizottságának elnöke képviselte. A szentatya levelet intézett hozzá, amelyet a bíboros a konferencia megnyitóján, a párizsi városháza dísztermében olvasott fel.
A szentatya üzenetében többek között így ír: "Az európai zsidóság január 28-29-én rendezett párizsi kongresszusának hírére, amelyen Ön és Jean-Marie Lustiger, Párizs bíboros, érseke is részt vesz, imáimmal csatlakozni óhajtok mindazokhoz, akik a II. Vatikáni zsinat után a Nostra aetate k. nyilatkozattal foglalkoznak, melynek témája a zsidók és keresztények közötti kapcsolatok elmélyítése. Örömmel fogadtam a párbeszédet előmozdító kezdeményezést, amely a katolikus egyház támogatásával a zsinatból indult ki. Salom, béke! Ezzel a bibliai kifejezéssel szeretném üdvözölni a találkozó minden résztvevőjét, amely különösen alkalmas köszöntés a január 24-ei Assisi békeimanap-találkozó meghosszabbításaként. Minden vallásnak elkötelezetten munkálkodnia kell a békéért, hogy a remény jelét mutassa fel a világnak. A zsidók és a keresztények különleges kapcsolatban vannak egymással, Mózesen, a pátriárkákon és a prófétákon keresztül a szövetség Istenétől hozzánk érkező üzenet közös örökségünkhöz tartozik, és arra szólít fel bennünket, hogy együtt munkálkodjunk a világban, mivel a magasságbeli Isten arra hív, hogy szentek legyünk, mint ahogyan Õ maga is szent és hogy szeressük felebarátunkat, mint önmagunkat."
A II. Vatikáni zsinat Nostra aetate Nyilatkozata óta je-lentős előrelépés történt a katolikusok és zsidók kölcsö-nösen jobb megértése és megbékélése irányába. A Nyilatkozat szövege kiindulási pontot, alapot és irányt ad a jövőbeli kapcsolatoknak. Európa történelmében - külö-nösen a XX. századot sújtó fájdalmas események után, új lendületet kell adni a párbeszédnek, hogy a földrész kultúráját és életét ihlető vallási hagyományok továbbra is lelkületének részét alkossák. Identitásukban a zsidók és a keresztények egymáshoz kötődnek és folytatják a párbeszéd kultúráját.
Végül a pápa felhívta a figyelmet, hogy a fiatalságnak szüksége van tanúságtételre, és a közös elkötelezettségre, hogy hinni tudjon, egész életében megszentelje Isten nevét, és bízzon egy ígéretekben gazdag jövőben.
VR/MK