Zsinati nap Debrecenben

1999-ben, az első egyházmegyei zsinaton megfogalmazott irányelvekre reflektálva ezen a napon egy témán belül három kérdéskörrel – a plébániai közösségekkel, a plébániai tanítás lehetőségével, valamint az egyháznak a társadalomban való képviseletével, kiemelve a média adta lehetőségeket – foglalkoztak a papok és világiak egyaránt.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye területét vizsgálva csak néhány km²-rel marad el a legnagyobb, az Egri Főegyházmegye mögött. Népesség szempontjából azonban ez az egyházmegye a legkisebb: kb. 250 ezer katolikusnak keresztelt hívő – az összlakosságnak mindössze 25%-a – él ezen a területen. Az 57 plébánián a közel 80 aktív lelkipásztor munkáját 70-80 akolitus és 110 hitoktató segíti. Ezek 250 települést fognak össze – ismertette az egyházmegye statisztikai adatait Bosák Nándor megyéspüspök.

A megyéspüspök megnyitó beszédében a plébániát két oldalról megközelítve tárgyalta a fent említett egyházmegyei számadatokat szem előtt tartva. Először, mint a szolgáltatás színhelyét vizsgálta, ahol többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségek számára megfogalmazott célok, feladatok a valóságból induljanak ki a hatékony megvalósítás érdekében. Majd a plébániáról, mint az evangelizáció színteréről fejtette ki gondolatait. Végül „Milyen legyen a mai egyház?” kérdésre válaszolva az emberközpontú, Jézus-központú és a missziós egyház képét vetítette a hallgatóság elé. A püspök minden pontban kihangsúlyozta, hogy a plébániák közösségeihez nemcsak az aktív, az egyházadót befizetők tartoznak, hanem a távolmaradók és a kívülállók. Meg kell találni a hozzájuk vezető utat is.

„Világi” szemmel nézve…

Linzenbold József újfehértói plébános előadásával folytatódott a nap, amit Patai Zoltán és felesége tanúságtétele – a hétről-hétre megélt családos csoportról – egészített ki. A plébános kiemelte, mit jelent számára hétről-hétre családban és nem egyedül tölteni egy-egy hosszú estét.  Nem utolsó sorban „tükröt tartanak elém” – mondta, mert a világiak sok mindent másként látnak, „világi” szemmel néznek, és az őszinte kapcsolatokban a hívek kritikája építi a pap személyiségét is.

Nem minden plébánián ilyen könnyű a kezdet – folytatta Felföldi László, a debreceni Megtestesülés templom plébánosa. Debrecen legfiatalabb, 5 éves templomától, és az 1 éve felszentelt plébániájától sokáig távol tartották magukat a hívek. A plébános próbálkozott, mígnem sikerült feloldania ezt a fajta zárkózottságot. Jelenleg a baba-mama klubtól kezdve az értelmiségi csoport rendszeres tudományos előadásáig minden csoport megtalálja a helyét.

Pizsamában az Oltáriszentség előtt

Gáspár Mátyás nyíregyházi plébános, és Tóth László püspöki titkár, volt nyíregyházi káplán szintén a plébánia otthonosságát emelték ki. A plébániának biztosítani kell azt a légkört, hogy az emberek otthon érezzék magukat. Ebből az elgondolásból születet az ötlet, hogy ebben az évben elsőáldozásra készülő 100 gyermek egy éjszakát bent tölthetett a plébánián. A nagy nap előtt, este a legtermészetesebb módon – már pizsamában – szentségimádáson vettek részt a kápolnában. Mind a gyermekek, mind a hitoktatók számára megindító érzés volt, ahogy a gyerekek a csöndben figyelték az Oltáriszentséget.

Hol vannak a szakmunkástanuló fiatalok a hittanórákról?

Nincsenek, mert senki nem hívta meg őket – kezdte a feltett kérdés megválaszolásával előadását Heidelsperger István mátészalkai plébános, aki Mátészalkán etika-hittan órát tart iskolai felkérésre szakmunkásképzős fiataloknak. Ezeket a találkozókat a plébános módszeresen kezdte, eleinte ruhában hétköznapi témákat tárgyalva, majd papi civilben megközelítették a hitbeli kérdéseket is. István atya elmondta, elkezdte tisztelni ezeket a munkásfiatalokat, és a szemlélete is megváltozott. A gondolatait „Etika-hittan a szakmunkásképzőben” címmel, cikksorozat formájában juttatja el másokhoz is az „Örömhír” című egyházmegyei újságon keresztül, amely nagy sikert arat az intézményben is.

A „Média”, mint magasabb tekintély rálátása a plébániára

Végül a „médiaszektor” kapott szót a zsinati napon, ahol először Keresztesné Várhelyi Ilona muzeológus a plébániáról alkotott társadalmi képet vizsgálta. Az előadó kiemelte a plébánia közéleti és politikai képviseletének fontosságát hiteles, rátermett világiak jelölésével. Majd felhívta a figyelmet a művészet; az irodalom, az egyházzene, a műemlékvédelem, az építészet missziós voltára, amely során el lehet jutni ahhoz a réteghez is, akik távol maradnak az egyháztól. Példaként említette a Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája megtekintésének lehetőségét Debrecenben a Déri Múzeumban, ahol a nagy érdeklődést, az egy nap akár 600 embernek megtartott tárlatvezetése is igazolja.

„Rózsafüzér-kommandó” a plébániai közösségben

Papp László a polgári plébánia káplánja az egyházközségük médiamunkájáról, és annak eredményéről számolt be, megerősítve abban a plébánosokat, hogy be kell kapcsolódniuk a média, az internet adta lehetőségekbe, ahol fiataljaink találhatóak. Az internet-függő fiatalokat bibliai-kvíz játék elindításával közelítették meg, amely kitermelt egy olyan hittudós csapatot, akik a következő – november 1-jével induló – 2. fordulót koordinálják. Megemlítette a távolsági buszon a diakónusszentelés ünnepét hirdető „Kincset Találtunk” című buszos-missziót, a „rózsafüzér missziót”, amely a sajtó segítségével egészen Ottawáig hatott, ahol ennek hatására rózsafüzér-társulatot alapított az ottani magyar közösség.

A „globális-faluban”

Kovács Ágnes az egyházmegye sajtóreferense bemutatta az egyházmegyei sajtóirodát, és beszámolt a plébániai kommunikációfelelősökkel való kapcsolatairól, az „Örömhír” egyházmegyei újságról. „Az információs társadalomban a plébániáknak is meg kell találni a helyüket, amihez elengedhetetlen a megfelelő technikai háttér biztosítása – hangsúlyozta a referens. Azok a közösségek, akik ezzel nem rendelkeznek háttérbe szorulnak Példaként kiemelte azokat a plébániákat (Polgár, Nyíregyháza, Baktalórántháza), amelyekkel a hatékony együttműködés során híreik nem maradnak az egyházközség határain belül, hanem akár több ezer kilométerre is eljutnak egyfajta missziós feladatot teljesítve. Az internet jelenléte egy „globális falut” eredményez, ahol nincs központ, így egy kezdeményezés egy jó ötlet, indulhat egy kis közösségtől is kiindulhat.

Kovács Ágnes/Magyar Kurír