Útravaló – 2024. április 30.

Egy alkalommal Jézus megtöri a közösséget és visszavonul. Kenyérszaporítása nem politikai kortesvacsora, nem olcsón vásárolt népszerűség, hanem mint azt a kenyérről szóló későbbi beszédből megtudjuk, az a célja, hogy egy asztalhoz ültesse Istent és az embereket. Vagyis helyreállítsa az Isten és az ember között megszakadt kapcsolatot. Jézus olyan prófétai jelet ad, gesztust tesz, amely Istenre mutat, és Istenhez akar vezetni. Jánosnál minden csoda jel, és gyakran a szentségi jelként művelt csodákat egy társult beszédben összeköti az Egyház szentségeivel. Ennek oka, hogy a lejátszódó esemény és a leírt elbeszélés között évtizedek telnek el, ezért a történetet János megnyitja az Egyházzá szerveződött közösség számára is. Megérkezésük után összegyűjtötték az Egyházat, és elbeszélték, milyen nagy dolgokat művelt velük az Isten, amikor a hit ajtaját megnyitotta a pogányoknak. Mi is volt az a nagy dolog? Miután nagy érdeklődést váltott ki a tanítványok igehirdetése, a zsinagógában voltak olyanok is, akik hivatalból hallgatták végig őket. Szervezkedtek ellenük, sőt megkövezték őket. (A megkövezésbe sokan bele is haltak.) Egy béna férfi meggyógyítása után a tömeg a pogány isteneknek kijáró áldozatot akart bemutatni. Pál, a második megkövezését túlélve, másnap reggel Barnabással elindult első apostoli útjuk végső céljához, Derbébe. Az apostoli munka nem csak a szellemi-lelki ajándékokra van ráutalva. Fizikailag is „kopásállónak” kell lenni hozzá.

Magyar Kurír