A Krisztushoz való hűségünk a megmaradásunk záloga – Szent László király ünnepe Győrben

2018. június 28. csütörtök, 18:17

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek ünnepi szentmisét mutatott be június 27-én Szent László király tiszteletére a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szentmisén koncelebrált Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Győri Egyházmegye papságával.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepet megtisztelték jelenlétükkel Győr Megyei Jogú Város vezetői, Borkai Zsolt polgármester, valamint Fekete Dávid, Radnóti Ákos és Somogyi Tivadar alpolgármesterek. A szentmise után Bábel Balázs érsek körmenetet vezetett a Szent László-hermával Győr belvárosában.

„Szent László élen járt a lovagi erények gyakorlásában, s ez különösen megmutatkozott a Szűz Mária iránti tiszteletében” – kezdte prédikációját a szentmise főcelebránsa, aki hangsúlyozta, hogy a mai közéletben, politikában, sajtóban és oktatásban is kiemelten fontos lenne a lovagi kultúra megvalósítása, amely az Isten és a felebarát iránti szereteten, megbecsülésen alapul. A Krisztushoz tartozásunk megvallásának legkézenfekvőbb módja az, ha tisztelettel szólunk egymáshoz, óvakodva a közönségességtől. Szent László a közéletiséget a legmagasabb fokon, uralkodóként gyakorolta. A keresztséggel részesei leszünk Krisztus prófétai, pásztori és királyi tisztségének, így mindannyian felelősekké válunk embertársainkért, a ránk bízottakért.

Szent László a négy évtizedes trónviszály után állította helyre az ország békéjét, gondoskodott arról, hogy az itt élők és az átutazók is biztonságban legyenek. Szent László hívta össze a szabolcsi zsinatot, amelynek során szigorúan rendelkeztek a vasárnapok és a parancsolt ünnepnapok megtartásáról. A sziklahitű király világosan látta, hogy ünnep nélkül nincs tartalmas élet. Korunk nagy veszélye, hogy a hétköznapok összefolynak az ünnepnapokkal, hogy sok család már nem tud ünnepelni. Az önmagukat vallásosnak vallók is sokszor szubjektív szempontok alapján döntik el, hogy részt vesznek-e az ünnepi szentmisén vagy sem.

A szentéletű uralkodó szüntelenül vizsgálta saját lelkiismeretét. Szent László így vall Oderisiusnak, az akkori montecassinói apátnak: „bűnös vagyok, mert a földi méltóság teendőit nem lehet előmozdítani súlyos vétkek nélkül”. Szent László tudta, hogy egy ország irányítása gyakran olyan módszereket is megkíván, amelyeket sokan keménynek tartanak, sőt, egyesek talán sérelmeznek is.

Szent László emlékét ünnepek, oltárképek, falfreskók, zászlók, mondák és zarándokhelyek őrzik a Felvidéktől Erdélyen át Zágrábig. A legkorábbi napjainkig fennmaradt Szent László-napi prédikáció az Érdy-kódexben található. A szerző – egy karthauzi szerzetes – gondolatait a mohácsi csata után fogalmazta meg. Abban a válságos időszakban, Szent László király lelki örökségéből merítve arra buzdítja kortársait, hogy figyelemmel hallgassanak egymásra, óvják a keresztény hazát, mindenben az igazságot keressék, viseljék gondját az árváknak és a szegényeknek, és ami a legfontosabb: soha ne szakadjanak el az üdvözítő Jézus Krisztustól.

„Ha a karthauzi barát intelmeit mi is megfogadjuk, semmilyen nehézség sem lehet úrrá országunkon. A Krisztushoz való hűségünk biztosítja megmaradásunkat” – zárta prédikációját Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Németh Péter

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
bognar-tamas-labodi-plebanos-jezus-nem-mosolytalan-egyhazat-alapitott-de-mi-ridegge-tesszuk
Bognár Tamás lábodi plébános: Jézus nem mosolytalan egyházat alapított, de mi rideggé tesszük

Szülei arra tanították, hogy ne „valaki”, hanem egyszerűen csak jó ember legyen. „Tapsi atya” az öröm embere. Vallja, hogy Jézus nem egy rideg, mosolytalan egyházat alapított; mi tesszük sokszor azzá. Bognár Tamással Lőrincz Sándor készített interjút, mely a Somogyi Hírlapban jelent meg.

2019. február 21. csütörtök
az-abu-dzabiban-alairt-dokumentumrol-parbeszed-titka-az-igazsag-kozottunk-folottunk-all
Az Abu-Dzabiban aláírt dokumentumról – A párbeszéd titka: az igazság közöttünk, fölöttünk áll

Két hete, február 4-én sokakat meglepett, hogy Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón közös nyilatkozatot írtak alá. Török Csaba teológus, egyetemi tanár írását adjuk közre.

2019. február 21. csütörtök