Mindszenty emlékezete a külhoni magyarság körében

2015. április 3., péntek | 13:02

Kovács Gergely, Mindszenty József bíboros boldoggá avatásának posztulátora, történész, a Mindszenty Alapítvány képviselője tartott előadást a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény szervezésében március 25-én a veszprémi érseki palotában – tájékoztat a Veszprémi Főegyházmegye.


A Mindszenty-kultusz története a külföldi magyarság körében címmel tartott előadásban Kovács Gergely visszatekintett az esztergomi bíboros meghurcoltatásának legsúlyosabb állomására, a budapesti amerikai nagykövetségen eltöltött kényszertartózkodás idejére, amikor, mint mondta, olyan elszigeteltségben kellett élnie, a társadalomból teljesen kirekesztve, hogy nehezebb volt azt elviselnie, mint előtte a börtönt. 1971-ben hagyta el a nagykövetséget és távozott Rómába, majd Bécsbe, a Pázmáneumba. Életének utolsó szakaszában is több szankció érte, hiszen a vatikáni magyar megállapodás értelmében érintetlen maradt ugyan érsek-prímási tisztsége, de az abból eredő jogait nem gyakorolhatta és kötelességeit nem teljesíthette, és többé nem foglalkozhatott az ország és az Esztergomi Főegyházmegye ügyeivel. Ehhez a kikötéshez Kádár János külön ragaszkodott. Ugyanakkor a szentszéki útmutatás szerint a Bécsi Főegyházmegyében sem volt semmilyen joghatósága, bármilyen pasztorális feladatot csupán esetenként, Franz König bíboros felkérésére végezhetett. Mindez azzal is együtt járt, hogy a világban szétszórt magyarság körében sem volt elviekben semmilyen felhatalmazása arra, hogy a híveket pasztorálja, hozzájuk szóljon, főként nem, hogy ezt főpásztori minőségben folytassa.

Mégis, mindezek ellenére érzelmileg, lelkileg, emberileg megnyugtató volt Mindszenty számára a bécsi Pázmáneumban a színmagyar környezet, mert úgy érezhette, otthon van. Illetve elmondható, hogy az elviekben érvényes szankciók ellenére mindig is vágyott lelkipásztori tevékenysége a világban szétszóródott magyarság körében ekkortól teljesedhetett ki. Ez idő alatt a világ minden magyarlakta országát felkereste, és meglátogatta híveit. Több mint félszáz városban mutatott be szentmisét és vett részt különböző rendezvényeken, sajtókonferenciákon, családok meghívására, magánlátogatásokon. Emlékirataiban így írt erről: „Az utak, a sokféle nemzeti és lelkipásztori probléma megbeszélése nem estek nehezemre, hiszen 23 év kényszerű elszigeteltségben töltött idő után a hivatásommal járó intenzív tevékenység, az emberekkel és a világgal való misztikus kapcsolatok örömmel töltöttek el.” Az emigrációban lett Mindszenty bíborosból igazi atyai lelkipásztor, lelkiatya – mondta az előadó.

Most dolgoznak Mindszenty emlékiratainak szövegkritikai és bővített kiadásán – számolt be Kovács Gergely a Mindszenty Alapítvány keretében végzett munkáról. Kiderült, hogy az első kiadásban megjelentnél sokkal több feljegyzés maradt fenn a főpásztortól. Az előadó az újonnan fellelt naplórészletekből, levelezéséből idézett részleteket, többek között Mindszenty és a politika kapcsolatáról. Ma is sokan negatív címkéket ragasztanak a főpásztorra – állandóan politizált, őskonzervatív volt és legitimista –, pedig egész élete arról tanúskodik, hogy teljesen más, ízig-vérig lelkipásztori, főpásztori alkat volt. Egyik emlékiratában olvassuk: „A politikát sohasem értékeltem. Magyarországon hagyományosan szerepeltek papok az országgyűlési képviselők sorában. 1918/19 telén a készülő választásokra tekintettel tartóztattak le, mert féltek, hogy megyei listavezető leszek a szélsőségek ellen. Küzdöttem, felvilágosítottam szóval, tollal az országrontókkal szemben, de fellépni nem akartam. Én lelkipásztor akartam maradni… A politikát elkerülhetetlen, mellőzhetetlen, szükséges rossznak tekintettem a lelkipásztor életében, mivel a politika oltárt, hazát, halhatatlan lelket is romlásba képes dönteni, ahogy már annyiszor döntött és dönt azóta is.”

Rengeteg információs anyag, naplószerű megemlékezés áll rendelkezésre az újonnan felfedezett iratokban, amelyekből megismerhető, hogyan is éltek a magyarok az emigrációban – tette hozzá az előadó. Szerte a világból nagyon sokan keresték meg leveleikkel Mindszentyt, s ő a kint élő, emigránsokat szolgáló papságra is odafigyelt, lelkiekben támogatta őket. Még aggastyánként is elképesztő frissességre való készség, az újdonságokra való fogékonyság jellemezte. Többek között felvetette, hogy mivel idősödnek az emigrációban a papok, s nincs utánpótlás, alakítsanak a bécsi Pázmáneumból szemináriumot. Konzervativizmusának cáfolata, hogy még a Pázmáneumot is eladta volna, hogy vásároljanak helyette egy modern, jobban működő épületet Bécsben a papképzés céljára. Nem rajta múlt, hogy ez nem valósulhatott meg (akkor az épület a bécsi püspökséghez tartozott). De nem feledkezett meg hazája bebörtönzött papjairól sem; többek között Regőczi István atya is neki köszönhette szabadságát.

A Mindszenty-kultuszról Kovács Gergely elmondta: már halála napjától megkezdődött a bíboros tisztelete. Élő kultuszhellyé vált sírhelye Mariazellben. A kegytemplom Szent László-kápolnájában helyezték nyugalomra, hamarosan elkészült sírfelirata: „Josephus Cardinalis Mindszenty primas Hungariae MDCCCXCII – MCMLXXV. Vixit et vivat Pannoniae sacrae” – „Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása 1892–1975. Élt és él a szent Pannóniáért.” Magyar zarándokok a világháború után alig-alig jutottak el Mariazellbe a ’70-es évekig. 1975 őszén VI. Pál pápa római vikáriusa, Ugo Poletti is felkereste Mindszenty sírját, hogy lerója kegyeletét – mint mondta – „a nagy hitvalló előtt, aki Isten és az egyház szeretetének példája, a keresztény értékek rendíthetetlen védelmezője”. 1983-ban Szent II. János Pál pápa járt a sírnál. 1985-ben, halála tizedik évfordulóján nagy Mindszenty-jubileumot rendezett az emigráció, melynek központi ünnepsége Mariazellben volt, s ekkor rendezte be az alapítvány véglegesen a Mindszenty-múzeumot a rendházban.

Lelkipásztori útjainak szinte minden állomásán világszerte emlékjelek őrzik látogatását; emlékszobák, emlékkiállítások, szobrok, festmények, kiadványok. Az előadó kiemelte Füzér Julián ferences atya szerepét, aki mély lelki kapcsolatban állt Mindszentyvel, s életszentsége tiszteletének fő kezdeményezője lett az emigrációban. Mindszenty József első szobrát, Varga Ferenc alkotását 1976-ban ő állíttatta az amerikai egyesült államokbeli New Brunswickben. Neki köszönhetjük azt a közismert Mindszenty-festményt is, amelyet egy fotó alapján alkotott meg Schmidt Béla festőművész, s melyet a mariazelli Mindszenty-múzeumban helyeztek el. Sok iskola, kollégium, egyesület vette fel a bíboros nevét. Magyarországon Mészáros István professzor a Mindszenty-tisztelet fő ápolója. Az előadó kiemelte, hogy az első vidéki emlékjelet Veszprém megyében, Nemesgulácson állították fel 1989-ben, Nagy Károly plébános kezdeményezésével.

Végül szólt a püspöki konferencia által 1993 óta évente rendszeresen megszervezett országos Mindszenty-zarándoklatról, mely az esztergomi bazilikába vezet, s melyre az idén is várják a híveket és mindazokat, akik tisztelői a fehér vértanú bíborosnak.

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
elo-orokseg-piarista-multidezes-budapesten
Élő örökség – Piarista múltidézés Budapesten

„A piarista múlt jelene” címmel tartottak könyvbemutatóval, könyvtár- és múzeummegáldással, valamint kiállításmegnyitóval összekötött rendezvényt a budapesti Piarista Központban április 25-én a Piarista Rend Magyar Tartományának központi gyűjteményei.

16:26
van-kozunk-hozzad-nazareti
Vecsei Miklós: Van közünk hozzád, Názáreti

„Kilenc hónappal ezelőtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pajzsára cseréltük a korábbi állami fenntartó cégtábláját az egykori gödi Topház bejáratán. A második héten szolgálatra jelentkeztem az intézménybe, tizenkét órás ügyeletet vállaltam...” Vecsei Miklós írását olvashatják az alábbiakban.

14:48