„Erősítsd bennünk a hitet!” – Veres András gyújtotta meg az adventi koszorú negyedik gyertyáját

A résztvevőket Simon Róbert Balázs megyei jogú városok fejlesztési végrehajtásáért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő köszöntötte. A gyertyagyújtást keretező műsorban közreműködött tanítványaival Illés Gabriella énekművész, valamint Sterkovitz Izabella és Somogyi Márk, a Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda 12. osztályos tanulói.

A gyertyagyújtást megelőző elmélkedésében a főpásztor az ünnep lényegéről beszélt: „Az ünnep mindnyájunkban a legszebb érzéseket hozza felszínre. Akik tudnak ünnepelni, azok a környezetükben is örömöt, békét teremtenek. Szívesen fogadunk el meghívást egy-egy ünneplő közösségbe, egy lakodalomba, egy születésnapra, névnapra. Sokféle okot találunk arra, hogy együtt lehessünk és ünnepeljünk. A karácsony is egy ilyen ünnep, és szívből örülök, hogy nemcsak a családi otthonok falai között, nemcsak a templomokban, hanem az utcán, a téren is nyíltan beszélhetünk arról, ami bennünket foglalkoztat, amire készülünk.”

Veres András visszaemlékezett a kommunista diktatúra időszakára, amikor a város utcáin, terein nem hangozhatott el Jézus neve: „Ma viszont bátran tanúságot tehetünk arról, hogy a Megváltó, Jézus Krisztus születésére várakozunk.” A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azonban felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy olykor az ünneplők egymással foglalkoznak és az ünnepeltet figyelmen kívül hagyják: „Családtagjainkkal, szeretteinkkel együtt próbáljunk figyelni arra, aki hozzánk akar érkezni: Jézus Krisztusra, az Isten Fiára. Szívből kívánom, hogy mindnyájan találkozhassunk Jézus Krisztussal, hiszen akkor lesz igazi az ünnep. Mekkora csalódottság van bennünk, ha valahova meghívnak, de nem sikerült a meghívóval találkozni! Ne múljon el így ez a karácsony sem, hogy ne találkoznánk azzal, akit ünnepelni akarunk. Ha szívünk céltudatosan keresi őt, akkor biztosak lehetünk abban, hogy találkozni is fogunk vele. Kívánom mindnyájunknak az ő jelenlétét megtapasztalni, az ő szeretetében, az általa hozott békében rátalálni egymásra, szeretteinkre, hogy mindnyájunk szívében az az üzenet, amit a betlehemi gyermek hozott, ne csak üzenet maradjon, hanem élő valósággá váljon.”

A főpásztor elmélkedését az alábbi imádsággal zárta:

„Valaki jön – de te nem veszed észre!
Valaki közeledik hozzád – de te bezárkózol!
Valaki kopog nálad – de te átalszod látogatását!
Valaki belép hozzád – de te házon kívül vagy!
Valaki nálad lakik – de te kidobod őt!
Valaki feltárulkozik – de te a szavába vágsz!
Valaki vár rád – de te hátat fordítasz neki!
Valaki segítséget kér – de te megkeményíted szívedet!
Valaki ajándékot ad neked – de te elásod azt!
Valaki végtelenül ráér – de veled sohasem lehet beszélni.
Valaki nyugalmat hoz – de te szétszórt vagy!
Valaki jön – de te csak magadat látod!
Amíg csak jön – mindig megváltozhatsz!

Urunk, Jézus Krisztus, teremts bennünk csendet, hogy e rövid adventi idő utolsó óráiban is Rád, a Te szavadra, útmutatásodra, szeretetedre figyelhessünk. Teremts bennünk csendet, hogy lelkünk mélyén meghalljuk a lelki megújulásra, a bűnbánatra hívó szavadat!

Teremts bennünk csendet, hogy meghalljuk az adventi örömhírt: emberként fogsz megszületni, és ezáltal osztozni fogsz küzdelmeinkben és kiteljesíted örömeinket. Teremts bennünk csendet! A hit ajándékát elfogadó csendet, a Te titkaidat elfogadó csendet, a Te szeretetedet elfogadó csendet, a Megváltó érkezését váró csendet. A lélek mélyén megszülető öröm csendjét. Hiszek, Uram, erősítsd bennem, erősítsd bennünk a hitet! Ámen.”

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Simon Róbert Balázs Facebook-oldala, Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Magyar Kurír