„A könyv tartalmazza Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érsekének minden homíliáját, beszédét és üzenetét. Ez az első alkalom, hogy mindezek a szövegek egyetlen kötetben megjelennek. Tehát a könyv egyfajta »opera omnia« a pápa püspöki szolgálatának idejéből” – mondta bevezetőjében Parolin bíboros, hozzátéve, hogy a kötetet Antonio Spadaro SJ, a Civiltà Cattolica jezsuita folyóirat igazgatója gondozta. Az 1850-ben alapított folyóirat kezdettől fogva szorosan kapcsolódik az apostoli Szék tevékenységéhez.
Parolin bíboros emlékeztetett rá, hogy Antonio Spadaro már 2013 augusztusában hosszú beszélgetést folytatott a pápával, amelyet Az ajtóm mindig nyitva áll című kötetben jelentetett meg. Ez a mostani kiadvány lehetőséget nyújt arra, hogy végigkövessük a pápa lelkiségének fejlődését. A kötet egyben tiszteletadás a Szentatyának közelgő nyolcvanadik születésnapja alkalmából.
Az olvasó nem pusztán egy olyan püspököt lát maga előtt, aki gyalogosan járja végig székvárosa és egyházmegyéje utcáit, vagy metrón közlekedik, hanem már felfedezheti távlataiban a pápát, aki a Szent Péter-bazilika loggiájáról áldását adja. A kötet hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük egy olyan pápa szavait és gesztusait, aki szolgálata középpontjába az evangéliumi megkülönböztetést és az irgalmasságot helyezte. Egyben jobban megértjük annak a személynek a formálódását, akit a világ legfontosabb erkölcsi és spirituális vezetői között tartanak számon, és akinek szavát világméretekben a legtöbben hallgatják – mint ahogy ezt a Gallup közvélemény-kutató intézet egy közelmúltbeli felmérése megállapította – fejtette ki Parolin bíboros államtitkár.
Bergoglio lelkipásztori szolgálatának szavai az életből táplálkoznak, olyan tényekből, mint a nyitott kérdések, átlépett határvonalak, végigjárt perifériák, kihívások, amelyeknek arcuk és nevük van. Mint ahogy Spadaro a könyv bevezetőjében megállapítja: Bergoglio minden szava jezsuita csöndjéből fakad, amely szemlélődik és cselekszik időbeli eltérés nélkül, a szentignáci mottó szerint „in actione contemplativus”, azaz „cselekvésben szemlélődő”.
A kötet elején olvashatjuk Ferenc pápa hosszú interjúját, amelyet Spadaro atyának adott a kötet megjelenése alkalmából. A beszélgetésben számos, idáig még ismeretlen epizód, emlék, lelkipásztori tapasztalat merül fel. A pápa felidézi plébánosi tapasztalatait is, amikor gyermekeknek oktatott hittant. „Boldog voltam. Főleg a gyermekek lelkipásztora akartam lenni”. A pápa különösen szereti a nagyszülőket is: „Néha szeretnék leszállni a pápamobilról. Gyakran előfordul, főleg az öreg nénik előtt. Nagyon kedvelem az öreg néniket, különösen a furfangosakat!”
„A hithirdető és a nép között ne legyen semmi. Ne legyen egy papír sem. Ha olvasunk, nem tudunk az emberek szemébe nézni” – Ferenc pápa és Antonio Spadaro beszélgetésének ezek a szavai ismételten leszögezik, hogy Ferenc pápa a közvetlen emberi kapcsolatokat részesíti előnyben. „Hányszor félreteszem a leírt szöveget, hogy szavakkal, kifejezésekkel egészítsem ki mondanivalómat. Így az emberek szemébe tudok nézni. Mélyen érzem ennek szükségét” – mondja Ferenc pápa, majd az interjúban elbeszéli egy homília előkészítésének különböző szakaszait. A Szent Márta-házban reggelenként bemutatott szentmisékre előző nap készül fel bibliai szövegek olvasásával. „A nap folyamán kiforrnak a gondolatok, úgy teszek, mint Szent Ignác, alszom rá egyet. És amikor felébredek, jön az ihlet. Papír nélkül beszélni nem azt jelenti, hogy nem készülünk fel, éppen az ellenkezője” – teszi hozzá a Szentatya.
Kedvelt írói közül Dosztojevszkijt emeli ki – műveinek olvasása sokat segített neki a prédikálásban. „Könyveket és verseket olvasni sokat segít. A szentbeszéd fontos pillanat az emberekkel való kapcsolatban, mert a homília hirdetés, míg az előadás egyfajta doktori értekezés. Fontos, hogy ne távolodjunk el az emberektől, problémáiktól, ezért van nagy jelentősége a gyónásnak is. A gyóntatószék se nem mosoda, se nem kínzókamra. Minél jobban eltávolodsz az emberektől, annál inkább a teológiába menekülsz, a „szabad, nem szabad” problematikájába, amely nem ad át semmilyen üzenetet, üres és elvont. Az igazi szeretet nem merev” – fejti ki a beszélgetésben Ferenc pápa.
A kérdésre Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár a kötet bemutatásakor így válaszolt: „Nagy hatással voltak rám a szövegek, mivel dióhéjban már bennük van Bergoglio pápa. A témák, amelyeket ma kifejt és az egyház elé tár, már jelen voltak Buenos Aires-i püspöki szolgálata idején is. Természetesen most az egyetemes egyház szintjén tárgyalja őket”.
A cím: Szemedben a szavam – tehát arra utal, hogy Ferenc pápa jobban szeret a hívekhez fordulni előre meghatározott szöveg nélkül. A címválasztásról a következőket mondta Antonio Spadaro:
„Természetesen Ferenc pápa használ papírlapokat, amelyekre feljegyzéseket ír. De miközben rájuk pillant – gyakran látom külföldi utazások során – szüksége van mindig, hogy ránézzen valakire, hogy lássa a személyeket: nem elég elolvasni egy szöveget, szükség van a közvetlen kapcsolatra; így kreatívabbak, kifejezőbbek leszünk. Tudjuk jól, hogy Ferenc pápa azért teszi félre az előre megírt szöveget, hogy olyan szavakkal forduljon az emberekhez, amelyek abban a pillanatban születnek gondolataiban, szívében.”
A kötet utolsó homíliájának keltezése: 2013. március 28. Bergoglio bíborost március 13-án, tehát 15 nappal azelőtt választották meg pápának. Mivel Buenos Aires érseke biztos volt abban Rómába indulása előtt, hogy visszatér székvárosába, megírta a krizmaszentelő misére homíliáját, hogy kész legyen visszaérkezésekor. Ebben ezeket olvassuk: „A drága olaj, amely Áron szakállára csordul, nem pusztán személyét illatosítja, hanem szétárad egészen a perifériákig, mert kenete szól a szegényeknek, a bebörtönzötteknek, a betegeknek, a szomorúaknak és a magányosoknak”. Ez a szentbeszéd, csakúgy, mint a többi, példája annak a tömör, költői és közvetlen nyelvezetnek, amelyet már jól ismerünk. Jorge Mario Bergoglio bíboros érsek éppen ezekből a szavakból indult el Ferenc pápa péteri szolgálata felé – mondta a kötet bemutatásakor Pietro Parolin bíboros államtitkár.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
