„Szemedben a szavam” – Bergoglio érsek homíliái és beszédei 1999–2013 között

Kitekintő – 2016. november 15., kedd | 18:45

November 10-én, csütörtökön a római jezsuita kúrián Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár mutatta be a Rizzoli kiadó által megjelentetett kötetet, melyben Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érsekének homíliái, beszédei és üzenetei olvashatók.

„A könyv tartalmazza Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érsekének minden homíliáját, beszédét és üzenetét. Ez az első alkalom, hogy mindezek a szövegek egyetlen kötetben megjelennek. Tehát a könyv egyfajta »opera omnia« a pápa püspöki szolgálatának idejéből” – mondta bevezetőjében Parolin bíboros, hozzátéve, hogy a kötetet Antonio Spadaro SJ, a Civiltà Cattolica jezsuita folyóirat igazgatója gondozta. Az 1850-ben alapított folyóirat kezdettől fogva szorosan kapcsolódik az apostoli Szék tevékenységéhez.

Parolin bíboros emlékeztetett rá, hogy Antonio Spadaro már 2013 augusztusában hosszú beszélgetést folytatott a pápával, amelyet Az ajtóm mindig nyitva áll című kötetben jelentetett meg. Ez a mostani kiadvány lehetőséget nyújt arra, hogy végigkövessük a pápa lelkiségének fejlődését. A kötet egyben tiszteletadás a Szentatyának közelgő nyolcvanadik születésnapja alkalmából.

Az olvasó nem pusztán egy olyan püspököt lát maga előtt, aki gyalogosan járja végig székvárosa és egyházmegyéje utcáit, vagy metrón közlekedik, hanem már felfedezheti távlataiban a pápát, aki a Szent Péter-bazilika loggiájáról áldását adja. A kötet hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük egy olyan pápa szavait és gesztusait, aki szolgálata középpontjába az evangéliumi megkülönböztetést és az irgalmasságot helyezte. Egyben jobban megértjük annak a személynek a formálódását, akit a világ legfontosabb erkölcsi és spirituális vezetői között tartanak számon, és akinek szavát világméretekben a legtöbben hallgatják – mint ahogy ezt a Gallup közvélemény-kutató intézet egy közelmúltbeli felmérése megállapította – fejtette ki Parolin bíboros államtitkár.

Bergoglio lelkipásztori szolgálatának szavai az életből táplálkoznak, olyan tényekből, mint a nyitott kérdések, átlépett határvonalak, végigjárt perifériák, kihívások, amelyeknek arcuk és nevük van. Mint ahogy Spadaro a könyv bevezetőjében megállapítja: Bergoglio minden szava jezsuita csöndjéből fakad, amely szemlélődik és cselekszik időbeli eltérés nélkül, a szentignáci mottó szerint „in actione contemplativus”, azaz „cselekvésben szemlélődő”.

A kötet elején olvashatjuk Ferenc pápa hosszú interjúját, amelyet Spadaro atyának adott a kötet megjelenése alkalmából. A beszélgetésben számos, idáig még ismeretlen epizód, emlék, lelkipásztori tapasztalat merül fel. A pápa felidézi plébánosi tapasztalatait is, amikor gyermekeknek oktatott hittant. „Boldog voltam. Főleg a gyermekek lelkipásztora akartam lenni”. A pápa különösen szereti a nagyszülőket is: „Néha szeretnék leszállni a pápamobilról. Gyakran előfordul, főleg az öreg nénik előtt. Nagyon kedvelem az öreg néniket, különösen a furfangosakat!”

„A hithirdető és a nép között ne legyen semmi. Ne legyen egy papír sem. Ha olvasunk, nem tudunk az emberek szemébe nézni” – Ferenc pápa és Antonio Spadaro beszélgetésének ezek a szavai ismételten leszögezik, hogy Ferenc pápa a közvetlen emberi kapcsolatokat részesíti előnyben. „Hányszor félreteszem a leírt szöveget, hogy szavakkal, kifejezésekkel egészítsem ki mondanivalómat. Így az emberek szemébe tudok nézni. Mélyen érzem ennek szükségét” – mondja Ferenc pápa, majd az interjúban elbeszéli egy homília előkészítésének különböző szakaszait. A Szent Márta-házban reggelenként bemutatott szentmisékre előző nap készül fel bibliai szövegek olvasásával. „A nap folyamán kiforrnak a gondolatok, úgy teszek, mint Szent Ignác, alszom rá egyet. És amikor felébredek, jön az ihlet. Papír nélkül beszélni nem azt jelenti, hogy nem készülünk fel, éppen az ellenkezője” – teszi hozzá a Szentatya.

Kedvelt írói közül Dosztojevszkijt emeli ki – műveinek olvasása sokat segített neki a prédikálásban. „Könyveket és verseket olvasni sokat segít. A szentbeszéd fontos pillanat az emberekkel való kapcsolatban, mert a homília hirdetés, míg az előadás egyfajta doktori értekezés. Fontos, hogy ne távolodjunk el az emberektől, problémáiktól, ezért van nagy jelentősége a gyónásnak is. A gyóntatószék se nem mosoda, se nem kínzókamra. Minél jobban eltávolodsz az emberektől, annál inkább a teológiába menekülsz, a „szabad, nem szabad” problematikájába, amely nem ad át semmilyen üzenetet, üres és elvont. Az igazi szeretet nem merev” – fejti ki a beszélgetésben Ferenc pápa.

A kérdésre Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár a kötet bemutatásakor így válaszolt: „Nagy hatással voltak rám a szövegek, mivel dióhéjban már bennük van Bergoglio pápa. A témák, amelyeket ma kifejt és az egyház elé tár, már jelen voltak Buenos Aires-i püspöki szolgálata idején is. Természetesen most az egyetemes egyház szintjén tárgyalja őket”.

A cím: Szemedben a szavam – tehát arra utal, hogy Ferenc pápa jobban szeret a hívekhez fordulni előre meghatározott szöveg nélkül. A címválasztásról a következőket mondta Antonio Spadaro:

„Természetesen Ferenc pápa használ papírlapokat, amelyekre feljegyzéseket ír. De miközben rájuk pillant – gyakran látom külföldi utazások során – szüksége van mindig, hogy ránézzen valakire, hogy lássa a személyeket: nem elég elolvasni egy szöveget, szükség van a közvetlen kapcsolatra; így kreatívabbak, kifejezőbbek leszünk. Tudjuk jól, hogy Ferenc pápa azért teszi félre az előre megírt szöveget, hogy olyan szavakkal forduljon az emberekhez, amelyek abban a pillanatban születnek gondolataiban, szívében.”

A kötet utolsó homíliájának keltezése: 2013. március 28. Bergoglio bíborost március 13-án, tehát 15 nappal azelőtt választották meg pápának. Mivel Buenos Aires érseke biztos volt abban Rómába indulása előtt, hogy visszatér székvárosába, megírta a krizmaszentelő misére homíliáját, hogy kész legyen visszaérkezésekor. Ebben ezeket olvassuk: „A drága olaj, amely Áron szakállára csordul, nem pusztán személyét illatosítja, hanem szétárad egészen a perifériákig, mert kenete szól a szegényeknek, a bebörtönzötteknek, a betegeknek, a szomorúaknak és a magányosoknak”. Ez a szentbeszéd, csakúgy, mint a többi, példája annak a tömör, költői és közvetlen nyelvezetnek, amelyet már jól ismerünk. Jorge Mario Bergoglio bíboros érsek éppen ezekből a szavakból indult el Ferenc pápa péteri szolgálata felé – mondta a kötet bemutatásakor Pietro Parolin bíboros államtitkár.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria