155 éve született Selma Lagerlöf

2013. november 20. , szerda | 15:51

Selma Lagerlöf 1909-ben kétszeresen is első volt az irodalmi munkásságért járó legmagasabb kitüntetésben: személyében első ízben kapta nő az irodalmi Nobel-díjat, díjazott művében, a Nils Holgersonban először ismertek el gyermekkönyvet. A svéd irodalom legnagyobb alakjai közé tartozik, nemzedékeket kísérnek történetei. A művészi mesélőre emlékezünk.

Az írónő gyermekkorában mindig szívesen hallgatta nagyanyja, Lisa Maja Wennerwik meséit a kandalló ropogó tüze mellett. Ilyen mesélővé lett maga is. A vallás, a hit végigkísérte életét. „... amit a pásztor látott, azt mi is megláthatjuk, mert az angyalok minden karácsony éjjel fent lebegnek az égben, csak észre kell vennünk őket” – olvashatjuk a Krisztus-legendák első történetében. Művei arról tanúskodnak, hogy észrevette és láttatni tudta az angyalokat. A Nobel-díjat az indoklás szerint az írásait jellemző „nemes idealizmus, gazdag fantáziavilág és a lélektől áthatott ábrázolás- és látásmód elismeréseképpen” kapta.

Az 1858. november 20-án Mårbackán született Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf életkezdete megpróbáltatások sorozata. Művelt és műveltségpártoló, a gyermekeket gondosan nevelő környezetbe született, de gyerekkorától fogva testi hibás, kezdetben alig tud járni. Hosszú idő telik el, amíg súlyos gyermekkori betegségek után végre egészségesnek mondhatja magát.

Mindössze huszonnégy éves, mikor összeomlik a gazdag és szeretetteljes otthon. Elveszíti szüleit és minden vagyonukat.  A magára maradt leány beiratkozik egy tanítóképző iskolába, tandíjmentességgel, ösztöndíjakkal végzi a három évet, amíg megszerzi a tanítói diplomát.

Egy vidéki város leányiskolájába megy tanítónőnek, de közben már az írás foglalkoztatja. Tíz évig tanít, amikorra elkészül első remekműve, Gösta Berling története, mely világsikert hoz számára. 

Szakadatlanul ír, 41 éves, amikor vissza tudja vásárolni az ősi, gyermekkori otthont, a vidéki kúriát. Ettől kezdve mindhaláláig ott él, de közben utazik: járja Svédországot, felkeresi Olaszországot, Egyiptomot és Palesztinát. Meghatározó élménye a Szentföld, főleg Jeruzsálem.

A világhíres, mindenütt sikeres írónő otthon, Svédországban nemzeti intézménnyé válik. Vidéki otthonát híres emberek, uralkodók, külföldi írók, kritikusok keresik fel. Megbízzák az egész alsófokú oktatás újraszervezésével, de jelentékeny szerepet játszik az emberbaráti és jótékony célú egyesületek munkájában is.

A világháború eseményei nagyon megviselik, az egyébként szinte megszállottan dolgozó írónő elhallgat. A háború után megírja végső, dokumentumokban gazdag háromkötetes visszaemlékezéseit. Ezek valóban emlékezések, nem életrajzi vallomások. Selma Lagerlöf az emberi valóságról író tanítónő maradt nyolcvankettedik évéig, amikor befejezte földi életét.

Nils Holgerssont és lúdjait ábrázolja ma a Google Doodle, Selma Lagerlöf születésének 155 éves élvfordulóján.

Világszerte legnépszerűbb könyve a Nils Holgerson csodálatos utazása Svédországban.  Mesekönyv is, pedagógiai oktatókönyv is, földrajz és néprajz is, a természet szeretetére lelkesítő történetsorozat is.

Utazásai és nagyanyja meséi ihlette művei, így a Jeruzsálem és a Krisztus-legendák sajátos ötvözetei a realizmusnak és a meseszerűségnek. Áthatja őket a vallásos áhítat. Mélyen igyekszik átélni és ábrázolni a gyermek Jézus alakját a napkeleti apokrif hagyományból kiindulva, és középkori történettel színesítve mutatja be őt. A vallási legendák mellett a skandináv sagák foglalkoztatják. Emberábrázolását meghatározza a vallásos élmény, emberszeretet. Átütő az a meggyőződése, hogy az érzékelhető anyagi világon kívül és túl van egy tapasztalattal meg nem közelíthető valóság is. Azt, amit az értelem és tapasztalat nem ér el, közvetítik történetei a szív és a lélek megértésével.

Magyar Kurír
(té)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Címkék: művészet
Vezető híreink – olvasta már?
csak-azok-kepesek-vedelmezni-akik-szeretettel-szolgalnak-ferenc-papaert-adtak-halat-budapesten
Csak azok képesek védelmezni, akik szeretettel szolgálnak! – Ferenc pápáert adtak hálát Budapesten

Ferenc pápa megválasztásának hatodik évfordulója alkalmából Michael August Blume érsek, apostoli nuncius ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be magyar nyelven, Szent József főünnepén, március 19-én a budapesti Szent István-bazilikában.

2019. március 19. , kedd
szent-jozsef-es-mai-apak-interju-asztalosne-elekes-szende-pszichologussal
Szent József és a mai apák – Interjú Asztalosné Elekes Szende pszichológussal

Szent József Jézus életében betöltött szerepéről és az apák mai helyzetéről beszélgettünk Asztalosné Elekes Szende pszichológussal, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárával.

2019. március 19. , kedd