A 34. Rimini Meeting második napja

Mi adja vissza az emberséget? – erre a kérdésre kereste a választ Tianyue Wu, a Pekingi Egyetem filozófia professzora tanúságtételében. Wu professzor elmondta: a gazdaság és a lelkiség közötti meg nem felelés Kínában is „emberi vészhelyzetet” okozott. A legnagyobb kihívás a szekularizáció, ami nem azt jelenti, hogy a hitnek ne lenne helye a társadalomban, de valójában csoda, hogy miképpen képesek gyakorolni a hitüket egy annyira sajátos közegben. Hozzátette: Kínára is igaz, hogy csak a kereszténység válthatja meg.

Igazi sztárok ültek a lelkes fiatalság elé A sport szenvedély és érzelmek között: labdarúgás, motorverseny, Forma 1 című találkozón: Fabio Guadagnini, az olasz Fox Sport televíziós csatorna igazgatója; Vitantonio Liuzzi, a Force India Forma 1-es autóversenyzője és Marco Melandri, BMW istálló Superbike világbajnokságon szereplő motorversenyzője.

Az Azt akarom, hogy maradjon – elmélkedések Szent János evangéliumáról című kötet szerzője, Massimo Camisasca, a San Carlo Borromeo Papi Fraternitás szemináriumának egykori rektora, korábban többször is járt Magyarországon. A Rimini Meetingen első alkalommal jelent meg és beszélt püspökként. Könyve kiemeli János apostol és a Mester különleges kapcsolatát – annak intimitásába, a „szeretett tanítvány” tapasztalatába ad betekintést. „Ami megérint János evangéliumában – mondotta Reggio Emilia-Guastalla püspöke –, hogy egyedülálló módon írja le az apostol saját személyes élményét és ezeket az igazságokat felkínálja a világnak. A Szentlélek itt marad a földön és az emberi szívet Isten lakóhelyévé teszi. Innen a cím: Azt akarom, hogy maradjon. Ha valaki közülünk felismeri a gyógyítás, a megbocsátás, a megváltás, a barátság szükségességét, Krisztus szentségévé válhat a világban” – tanította a főpásztor.

Az emberről alkotott felfogás: filozófia és szabadság címmel három filozófus: Costantino Esposito a Bari Egyetem, Eugenio Mazzarella, a Nápolyi Egyetem és Salvatore Natoli, a Milano-Bicocca Egyetem professzora cserélt eszmét egymással és a közönséggel a témában.

A Személy, politika és igazságosság XVI. Benedek pápa nagy beszédeiben című kötet gondolata egy korábbi Meetingen született meg. A könyv nemrég megjelent olaszul, és Giorgio Napolitano köztársasági elnök írt hozzá előszót. XVI. Benedek Regensburgban, New Yorkban, az ENSZ közgyűlésen, Párizsban (Collège des Bernardins), Londonban (Westminster Hall) és Berlinben, a Reichstagban elmondott beszédeit, valamint az azokhoz kapcsolódó tanulmányokat tartalmazza.

A kötet kapcsán az értelem és jog, az Egyház és világ kapcsolatáról Paolo Carozza, az egyesült államokbeli Notre Dame Egyetem alkotmányjog professzora; Luís Miguel Poiares Maduro jogász professzor, jelenleg Portugália vidékfejlesztési minisztere és Joseph H.H. Weiler, a New Yorki Egyetem jog professzora beszélgettek.

Carozza elmondta, hogy a demokrácia nem mindenben sikeres. „A gazdasági, politikai válság oka éppen az, hogy képtelenség a közjóval érvelni, a közjónak érvényt szerezni. Az általános felfogás az, hogy a laikus közeg plurális az egyházi pedig inkább hajlik a tekintélyelvű érvelésre, a párbeszéd kerülésére. Benedek pápa szövegei éppen rácáfolnak erre – mutatott rá Carozza professzor. – XVI. Benedek emeritus pápának pozitív elképzelése van a pluralizmusról, az értelem és a természet alapján érvelve kész párbeszédet folytatni a közjóról, az emberről. Carozza utalt rá, hogy a világi életben létezik a közjó olyan szűk felfogása, amely nem ad teret a sokféleségnek. Az Egyesült Államokban például sokszor mutatkozik jele annak, hogy hajlanak a homologizálásra, miközben Benedek pápa az Egyház nevében a sokféleség és a párbeszéd szószólója volt.”

Maduro kiemelte, hogy Benedek pápánál a hit és az értelem folyamatos kapcsolatban állva támogatják egymást, miközben a párbeszéd az az alapvető eszköz, amely lehetővé teszi a polgárokkal és nyilvános intézményekkel való együttműködést.

Weiler dicsérte a Benedek pápa beszédeiben megmutatkozó bátorságot és azt, hogy a híveket is biztatta, ne féljenek vállalni a kihívást és az élet nagy kérdéseivel lépjenek mások elé. Vállalják a párbeszédet, a nyilvános vitát, ahol az értelem szintjén – kockáztatva ugyan a vereséget – győzni is lehet.

Weiler, az ortodox zsidó vallás szerint élő jogtudós hangsúlyozta: sokan még mindig abba a hibába esnek, hogy a kereszténységet csak moralizmusnak tekintik, pedig a legfőbb norma az életszentség, az ’imitatio Dei’ , az Isten-közelség és ezt Benedek pápa is sok helyen hangsúlyozta.

A beszélgetést vezető Andrea Simoncini, a Firenzei Egyetem alkotmányjogász docense kiemelte, hogy az igazság nem egy doktrína, hanem egy Személy és ezáltal kapcsolat és párbeszéd. Hangsúlyozta a folytonosságot XVI. Benedek pápa emeritus és Ferenc pápa tanítása között.

A 34. Rimini Meeting szombatig fogadja a látogatókat.

Varga János/Magyar Kurír