500 éves egyházzenei gyűjtemény bemutatója kezdődik 2008-ban

Hazai – 2008. május 19., hétfő | 15:50

Choralis Constantinus 500 címmel a Habsburg császári udvar énekes szertartásait bemutató rendezvénysorozatot hirdettek meg május 17-én a HÁLÓ Közösségi Központban. Az előadás és sajtótájékoztató díszvendége Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, az esemény fővédnöke volt.

Az eseményen neves előadóművészek közreműködésével adták elő a húsvéti mise Sanctusát. A Musica Aeterna Művészeti Alapítvány szervezői nemzetközi együttesek és előadók közreműködésével tervezik rekonstruálni és a közönségnek bemutatni az 500 évvel ezelőtti Habsburg császári udvar szertartásainak zenei anyagát. A repertoár a teljes egyházi év vasár- és ünnepnapjait öleli fel, amely 238 alkalmat jelent. Az előadások nagy száma miatt a sorozatot három évad alatt valósítják meg 14 nemzetközi hírű együttes, illetve előadó tolmácsolásában. Advent első vasárnapján, 2008. november 30-án kezdődik, és 2011. november 22-én, Szt. Cecília, a zene védőszentjének ünnepén ér véget a koncertsorozat.

A liturgikus repertoár alapját képező gregorián anyagot a Graduale Pataviense alapján mutatják be. Ez a kötet a passaui érsekség rítusának gregorián zenei anyagát tartalmazza, amely alapján végezték a császári udvar szertartásait is. Ez a zenei alapja Heinrich Isaac Choralis Constantinus című köteteinek is, amelyek a teljes egyházi év liturgiájában alkalmazható polifón többszólamú anyagot tartalmazzák. E gyűjtemény előkészítésére 500 éve, 1508-ban kapott felkérést a szerző a konstanzi püspöktől, és egész életének hátralevő szakaszában ennek a kidolgozásán munkálkodott. Isaac I. Miksa császár udvari kórusának vezetőjeként dolgozta ki a Choralis Constantinus zenei anyagát. Utóda, Ludwig Senfl a császár halála után 1523-tól a bajor hercegi udvarban működött, s ott fejezte be a mestere által elkezdett gyűjteményt. Ez a három kötetnyi többszólamú anyag betetőzi és megkoronázza mindazt az egyházzenei hagyományt, amely a többszólamúság megjelenésétől a reneszánsz koron keresztül egyházi használatban, a liturgikus gyakorlat számára készült. Zenei tekintetben egyfajta összegző munka, amely a németalföldi zeneszerzői technika fejlődésének minden ismertetőjegyét magán hordozza. Előfutára a későbbi korokban jellegzetessé váló összkiadásoknak (opera omnia). Se korábban, se a történelem későbbi időszakában nem született ilyen léptékű és minőségű alkotás, mely a teljes egyházi év zenei anyagát magába foglalta volna. Voltak zeneszerzők, akik kísérletet tettek erre (W. Byrd, G. P. da Palestrina), de vagy nem lett teljes az általuk elkészített anyag, vagy csak ennek tervezéséről maradtak fenn emlékek.

A Choralis Constantinus nyomtatott megjelenése után (1550) gyorsan elterjedt az európai egyházzenei gyakorlatban. Továbbélésének a protestantizmus elterjedése, majd a Tridenti Zsinat egyházzenét is érintő reformjai, a központosított liturgikus gyakorlat bevezetése szabott gátat.

Magyar Kurír