60 éves fennállását ünnepelte a verőcei Migazzi Otthon

Megszentelt élet – 2014. augusztus 23., szombat | 16:12

A testvéri szeretet önzetlen nagylelkűségével törődjünk egymással – mondta a Migazzi Otthon 60 éves fennállását ünnepelő szentmisén Beer Miklós püspök. A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat fenntartásában működő verőcei intézmény családi nappal ünnepelte a jubileumot.

Hagyománnyá vált családi nappal ünnepelték a verőcei Migazzi Otthon munkatársai, lakói a 60 évvel ezelőtti alapítás évfordulóját. Az ünnepségen részt vett a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat részéről Bató András ügyvezetővel együtt a szolgálat irányító testülete, Harrach Péter, a térség országgyűlési képviselője, Kovács Ibolya, a Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének igazgatója.

A jubileumot megnyitó szentmisét Beer Miklós püspök mutatta be, vele koncelebrált Spányi Antal püspök, valamint Hajdú Jenő apát, az otthon egyik lakója.

A sűrű esőzésben kezdődő szabadtéri szentmise elején Beer Miklós püspök köszöntötte az egybegyűlteket. A körülmények feledhetetlenné teszik az ünneplést – utalt Beer Miklós a szakadó esőre, majd hozzátette: Emlékeztessen az égi áldás keresztségünkre, arra, hogy megújuló szívvel kell vállalnunk a szeretet szolgálatát.

Homíliájában szólt a jubileum nyújtotta visszatekintés fontosságáról, mely a 60 év adta ajándékok számbavételét és a hálaadást jelenti, de ugyanakkor az előretekintés feladatát is. A múltra emlékezve áttekintette az épület 250 évét: amit az alapító, Migazzi Kristóf felépített, azt az utódok őrizték, gazdagították. A megilletődés hangján szólt azokról, akik az intézményalapítás nehéz éveiben vállalkozni mertek a szeretetszolgálat folytatására. Egymásra bízott bennünket Krisztus – mondta Beer Miklós, és arra buzdított, hogy a testvéri szeretet önzetlen nagylelkűségével törődjünk egymással. A szentmise végén Isten áldását kérte az ott dolgozók munkájára, és imádkozott azért, hogy az itt élőkben megerősödjön Isten akaratának elfogadása.

A szentmisét követően Bató András, a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat főigazgatója köszöntőjével folytatódott az ünnepi megemlékezés. Az apostoliság kegyhelyén zarándokok vagyunk – idézte Ferenc pápát. Tisztelgünk az itt élő atyák, nővérek, idős emberek előtt – mondta Bató András. Megemlékezett az otthon névadójáról, a Vác újjáalapítójaként tisztelt Migazzi Kristóf váci püspök, későbbi bécsi érsekről. Végül az ünneplés megújító erejét kívánta az egybegyűlteknek.

Hálaadásra gyűltünk össze, kifejezve, hogy Isten segítségével értük el életünk eredményeit – köszöntötte Lőrincz Jánosné, a Migazzi Otthon igazgatója az ünneplő közösséget. A kilencedik családi nap jelképéül a kagylóba zárt gyöngyöt és a lila színt választották. Az igazgyöngy arra figyelmeztet, hogy a szenvedéssel járó születésben kibontakozik az igazi szépség, és emlékeztet a halászokra is, akik naponta erőfeszítéseket téve merülnek alá. Így cselekednek az otthon munkatársai is, akik naponta megteszik a szükséges erőfeszítést a másik jóléte érdekében végzett szolgálatban.

A házat 32 éve vezető igazgató felelevenítette az otthon indulásának körülményeit, és képet adott a Migazzi Kristóf váci püspök kezdeményezésére épült kastély rendeltetésének alakulásáról. Az 1954 szeptemberében egyházi szeretetotthonként engedélyt kapott épületet az Egyháznak állami támogatás nélkül kellett működtetnie. A rendek feloszlatása során otthontalanná vált szerzetesnővérek számára biztosított szerény lakhatást. Akkoriban akár nyolcan is kerültek egy négy személy számára méretezett szobába.

A verőcei volt az ország legnagyobb ilyen háza, itt 130 nővér talált otthonra. A fenntartás érdekében a nővérek rengeteget dolgoztak a ház működését biztosítva, és megművelték a kertet, állatot tartottak, értékesítették a terményt.

A beszédet követően az intézmény nevében köszönetet mondtak a ház életét támogató, segítő munkatársaknak. Köszöntötték az otthont 40 éven át orvosként kísérő Cserni Istvánt, valamint Szántó Katalin angolkisasszonyt, a Congregatio Jesu szerzetesközöség tagját, és a hosszú évek óta  az intézményhez kötődő munkatársakat.

Szántó Katalin 1954-ben a Migazziban műszaki vezetőként dolgozó, az alapításban közreműködő, és ma 90 évesen az otthonban élő angolkisasszony a Magyar Kurírnak a kezdetek küzdelmeit, és örömeit elevenítette fel. Beszámolt az otthon anyagi nehézségeiről, a rendjüket vesztett szerzetesek útkereséséről, az együtt töltött szép élményekről, a közös munkáról.

A nap további részében kulturális összeállítással szórakoztatták a családi nap résztvevőit. Fellépett Kövi László zongorán, valamint Waltraud Kövi-Winsauer operaénekesnő, verset mondott Lippai Éva, majd kamarakoncertet adott a Gyombolai-család és barátai. A műsort a Silverstar táncművészeti iskola a Magyar tánc legendájából előadott részlettel zárta.

Bató András, a szeretetszolgálat igazgatója a Magyar Kurírnak elmondta: a szeretetszolgálat 11 intézménye között különleges a Migazzi Otthon. Lakói papok, szerzetesnővérek és világi nők. Az épület, melyet Migazzi püspök a kispapok pihenőhelyéül szánt, nagy igénnyel épült meg. Bató András kiemelte az otthonban élő atyák aktivitását, szerepüket a közös életben. Egyikük, a 91 éves Major Sándor, a Váci Egyházmegye papjai számára lelki központ ma is. A ház nem az egyetlen a szeretetszolgálat otthonai között, ahol a földet hasznosítják, de ez a munka Verőcén példaértékű, ahogy a ház gazdálkodása is az – méltatta Bató András az igazgatónő munkáját.

A minden évben augusztusban tartott családi nap hagyományáról Lőrincz Jánosné a Magyar Kurírnak elmondta, azért hozták létre a munkatársak, azok családtagjai, a gondozottak és családtagjaik számára ezt a nyárvégi napot, hogy lehetőséget adjanak számukra az együttlétre. Előfordul, hogy sok bentlakó már nem tud családjához ünnepnapokra hazautazni, ide el tud jönni hozzájuk a család, és örömteli napot tudnak itt tölteni. Az idősek nagy várakozással készülnek, szépítkeznek, fodrászhoz mennek, ez is mutatja, milyen fontos számukra ez a nap – ezért tartja az otthon minden dolgozója, hogy a rendezés sok munkáját felvállalják.

Mára nagy fejlődésen ment keresztül az épület: infrastruktúrájában megújult, a lakók életkörülményei döntő mértékben javultak – mutatta be életüket Lőrincz Jánosné igazgató. Jelenleg 85 gondozottjuk van, köztük egyre több olyan, akik szellemileg teljes leépülést szenvednek el. A lakókat egészségi állapotuknak megfelelő részlegekben helyezik el. Gondozattjaik között többen vannak 90 év felett, az átlagéletkor 85 év.

 

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat verőcei otthona 1955 óta működik. Történelmi indíttatásának célja az idős női szerzetesek gondozása és ápolása állandó bentlakás mellett. Ma az intézet fogad világi idős hölgyeket is. Fontosnak tartják, hogy lakóik az intézményben családias, kellemes, derűs, szabad légkörre találjanak – fogalmazzák meg együttműködési elvüket.

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria