Az egyházmegye Szent István uralkodása alatt jött létre. 1027-1028 körül a terület urának, Ajtony vezérnek legyőzése után Csanád, a király hadvezére létrehozta a Marosvár székhellyel működő Csanád vármegyét. Később a székhely is felvette a vezér nevét.
A Csanádi püspökség létrehozására 1030 körül került sor. A feladattal Szent István király fiának Imre hercegnek korábbi nevelőjét, Gellértet bízta meg, aki szerzetestársaival érkezett ide, és nagy lelkesedéssel vetette bele magát az egyházszervezés munkálataiba. Az új püspökség székhelye szintén Marosvár (később Csanád – ma Cenad, Románia) lett.
Mai területét tekintve a harmadik legnagyobb kiterjedésű egyházmegye a mai Magyarországon – Csongrád és Békés megyék egészét, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye egy részét foglalja magában. A katolikusok össznépességhez viszonyított aránya Debrecen-Nyíregyháza Egyházmegye után itt a legalacsonyabb, 38 százalék.
A csaknem 360.000 hívő lelkipásztori gondozását 89 aktív és 14 nyugdíjas pap végzi. 21 szeminarista készül a papi hivatásra. Az egyházmegye számadatairól
itt olvashat.
A programról és az előadókról bővebben a Programajánlóban, az egyházmegye történetéről az egyházmegye honlapján (
www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu) olvashatnak.
MK
Az egyházmegye Szent István uralkodása alatt jött létre. 1027-1028 körül a terület urának, Ajtony vezérnek legyőzése után Csanád, a király hadvezére létrehozta a Marosvár székhellyel működő Csanád vármegyét. Később a székhely is felvette a vezér nevét.
