A görögkatolikus liturgikus évkörről tartott előadást Kocsis Fülöp metropolita

2016. január 16. szombat 15:31

„A Magyar Görögkatolikus Metropólia kincsei” című előadássorozat – amely görögkatolikusok életébe, teológiájába és művészetébe nyújt bepillantást – január 15-i, pénteki estjén Kocsis Fülöp metropolita a pesti ferences templom előadótermében mutatta be a liturgikus évkört.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A teljesség részletei címet viselő prezentáció húsvéti ünnepkört bemutató részéről számolunk be az alábbiakban.

Kocsis Fülöp metropolita előadása címe kapcsán megjegyezte, a keresztény ember a teljességre törekszik, ugyanakkor rámutatott: a teljesség természetesen csak Istenben van meg, belőle fakad minden és hozzá tér meg minden, benne nyer értelmet minden.

Sok mindenben megmutatkozik Isten iránti vágyunk, például a szeretetigényünkben, vagy az értelem kutatásában, s természetesen a teljességre való igényünkben – sorolta a metropolita, kiemelve: az egyház, misztikusan mély pedagógiával segíti ennek elérését.

Kocsis Fülöp vetítéssel kezdte előadását. A képen kör – az évkör, azaz az idő, az esztendő – látható, amelynek közepén Jézus Krisztus foglal helyet. Hogyan viszonyulunk mi, időhöz kötött emberek Istenhez? – tette fel a kérdést a metropolita, s válaszolt is rá: a köríven haladunk egyik napról a másikra. A kör közepén a Teremtő Isten – Krisztus egyszerre éli ezt meg, egyszerre látja, mi fog velünk történni, nem kizárólag a múltunkat, amire mi magunk is vissza tudunk emlékezni. A folyamat, ami az életünket meghatározza az Isten számára, egyetlen pillanat, melyet a kör közepéről egyszerre tud áttekinteni.

Induljunk el az úton! – invitált a főpásztor. – A húsvét előtti negyvennapos időszakot a bizánci egyházban megelőzi néhány hét. A negyven nap az év 365 napjának egy tizede. Az a tized, amelyet felajánlunk Istennek zsenge áldozatként. Négy hét előzi meg a negyven napot és a nagyhetet. A tizenegy hét vámos és farizeus vasárnapjával (idén január 17.) kezdődik. A bizánci egyházban minden vasárnap a feltámadás ünnepe.

Az előző vasárnap (január 10.) Zakeus vasárnapja volt. Zakeus előre futott, hogy láthassa Jézust, ahogy mi is előre futunk, hogy a húsvéti időszak végén találkozhassunk Krisztussal. Ahogy Zakeus élete megváltozott a találkozástól, úgy reményünk szerint, a miénk is megváltozik. Az előttünk álló időszakot alázattal kell végigélnünk, erre figyelmeztet a vámos és farizeus vasárnapja. A bibliai történet a két imádkozóról szól, a farizeus színlelt és a vámos alázatos imájáról. Ha valaki jól éli végig a nagyböjtöt, szembesül saját farizeusságával – mutatt rá Kocsis Fülöp.

Következik a tékozló fiú vasárnapja (január 24.), amely arra emlékeztet: nem elég a bűnbánó lelkület, a sárból fel kell kelni, s visszatérni az atyai házba – emelte ki az előadó. – Ezután elérkezünk húshagyó vasárnaphoz (január 31.). Az ekkori evangéliumi olvasmány az utolsó ítéletről szól. Felidézi az eljövendő eseményeket, amelyeket nem lehet elkendőzni azzal, hogy az Úristen irgalmas. Egyszerre működik az isteni irgalmasság és igazságosság. A mindannyiunk fölött hozott ítélet irgalmas és igazságos lesz. Ezért fontos tudatosítani, hogy mindenkire ítélet vár. A halál minősíti egész életünket, nem csupán tetteinket, hanem az Isten felé törekvésünket is.

E vasárnap előtt a halottak szombatja (január 30.) arra figyelmeztet, hogy az egész folyamat nem kizárólag az élőkre vonatkozik. A teljes egyház éli az évkört, amelynek tagjai az elhunytak is. E megemlékezés végigvonul a böjti időszak minden szombatján – hangsúlyozta Kocsis Fülöp.

A vajhagyó vasárnap (február 7.) a legősibb emlékezés, a Paradicsomból való kiűzetésre emlékezés napja. Távoznunk kellet az Édenből, mivel az emberi bűn következménye az Istennel való kapcsolat megszakadása. Ezt tudatosítja ez a nagyböjt kezdete előtti utolsó vasárnap. Ekkor a görögkatolikusok elhagyják az állati eredetű ételeket. A megelőző szombat (február 6.), az aszkéta vagy vezeklő atyák ünnepe mintegy példaként állítja az egyház hívei elé azokat, akik képesek voltak megvalósítani a magasztos célt – mondta a főpásztor.

Ezt követően arról beszélt, hogy a nagyböjt kezdetétől módosulnak a szertartások. Szerdánként és péntekenként előre megszentelt áldozatok liturgiáját végeznek. Ebben az időszakban nélkülözik a hétközi Szent Liturgiát, mivel annak lerövidítése lehetetlen. Ezért jelölték ki az aliturgikus, vagyis liturgia mentes hétköznapokat. Ilyenkor lehet a vasárnap előre megszentelt adományokból részesülni. 

Nagyböjt hetének első szombatja (február 13.) Szent Tivadar nagyvértanúnak állít emléket. A szent a császár által vérrel beszennyezett étel helyett kolibát adott az üldözött keresztényeknek. E búzából készült finomság édesíti meg a böjt első hetének szigorúságát – ismertette a főpásztor. – A következő vasárnap (február 14.) az igazhitűség vasárnapja. A böjtön, a jámborságon, az imádságon, a szereteten túl az igaz hitet is meg kell élni, hogy valóban eljuthassunk Istenhez – erre figyelmeztet az ünnep.

A nagyböjt következő vasárnapja (február 21.) Palamasz Szent Gergelyé. Ő foglalta rendszerbe a Jézus-imákat, ezért e nap a belső ima fontosságára, a Krisztussal ápolt személyes kapcsolatra irányítja rá a figyelmet. Keresztként áll a nagyböjt közepén a harmadik, a kereszthódoló vasárnap (február 28.). Ilyenkor a templomok közepére állítják a keresztet, s körülötte hódolnak a hívek – mondta el a metropolita.

Következik Lépcsős Szent János vasárnapja (március 6.). A szent fogalmazta meg a lelki élet 30 lépcsőfokát. Az időszak ötödik vasárnapja (március 13.) Egyiptomi Szent Mária tiszteletéé. E tisztátalan, bűnös nő élete emlékezteti a hívőket az előttük álló kihívásokra, s biztatást ad számukra: a szent élet elérhető – hangsúlyozta Kocsis Fülöp.

Majd felidézte: ezt követi a virágos hét, amelynek szombatján (március 19.) ér véget a böjt. Azért ekkor, Lázár szombatján, mert a görögkatolikusok a vasárnapokat is beszámítják a böjti napok közé. A nagyhét a Krisztussal való szenvedések átélése, a nagyszombat éjszakai feltámadásig, amikor a halált felváltja az élet.

A Magyar Görögkatolikus Metropólia kincsei előadássorozat következő alkalmára február 12-én kerül sor, melyen Papp Miklós tart előadást A megszólaló ikonok: az ikonok teológiája, etikája, misztikája címmel.

Fotó: Thaler Tamás

Ditzendy Attila /Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
a-gyulafehervari-erseki-szekesegyhazban-megaldottak-marton-aron-puspok-koszarkofagjat
A gyulafehérvári érseki székesegyházban megáldották Márton Áron püspök kőszarkofágját

A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház déli mellékkápolnájában szeptember 29-én, csütörtökön megáldották és bemutatták a nyilvánosságnak Márton Áron kőszarkofágját a 36 évvel ezelőtt elhunyt erdélyi püspök újratemetési szertartása keretében.

2016. szeptember 29. csütörtök
veres-andras-eloadasa-gyori-hittudomanyi-foiskolan-minden-egyes-cselekedet-szamit
Veres András előadása a Győri Hittudományi Főiskolán: Minden egyes cselekedet számít

Veres András győri megyéspüspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökének a gazdasági válság erkölcsi okairól és következményeiről szóló előadásával indult szeptember 28-án este a Győri Hittudományi Főiskola „Hitünk és életünk” címmel meghirdetett szabadegyeteme.

2016. szeptember 29. csütörtök