Március 8-án, a Nemzetközi Nőnap alkalmából különleges esemény helyszíne volt a vatikáni San Carlo filmszínház – tájékoztat a Vatikáni Rádió angol nyelvű szekciója.
A hit hangjai (Voices of Faith) nevet viselő rendezvény középpontjában a nőknek az egyházban végzett munkája állt, összhangban Ferenc pápa kívánságával, hogy legyen hangsúlyosabb a nők jelenléte az egyházban. Tíz katolikus nő osztotta meg tapasztalatait arról, hogyan tudnak a hit erejéből másokat szolgálni.
Sabrina Moranti kilencgyerekes családanya, hitoktató, amellett pedig egy tánciskola vezetője és koreográfusa. Abir Hanna szerzetesnővér, libanoni régész. Maria Cristiana Dobner a Sarutlan Karmelitákhoz tartozik; író, tudós, 7 nyelvből fordít; számos újságnak, köztük a SIR hírügynökségnek is dolgozik. Daphne Sequeira szerzetesnővér India legszegényebb vidékein küzd azért, hogy a nők tanulhassanak, és kis vállalkozások indításával javíthassanak életkörülményeiken.
Azezet Kidane, azaz Aziza nővér a Comboni Misszionárius Nővérekhez tartozik. Az eritreai származású szerzetesnővér és ápolónő Izraelben fogadja az afrikai menekülteket, akik a Sínai-sivatagon át érkeznek hozzájuk, kimerülten, égési sebekkel és korbácsütések nyomaival a testükön – többségük az emberkereskedelem áldozata. A menekültek és menedékkérők gyakran emberkereskedők fogságába esnek a sivatagban, súlyos bántalmazásokat és kínzásokat szenvednek el, és rendkívül magas váltságdíjakat követelnek tőlük szabadon bocsátásukért.
De nem pusztán fizikailag vannak igen rossz állapotban, hanem a lelkük is súlyos sebeket kapott. Ran Cohen, Aziza nővér munkatársa szerint „az, hogy ezek az emberek fel tudnak kelni reggel, és még van bennük remény, az egyedül Azizának köszönhető.”
Katrine Camilleri a máltai Jezsuita Menekültszolgálat vezetőhelyettese, emberjogi ügyvéd. A Máltára érkező menekültek, menedékkérők és migránsok jogaiért küzd. Azt mondja: „Sokszor csak az ad erőt, hogy folytassam, hogy Máriára gondolok, mikor Jézus keresztje mellett állt. Biztos vagyok benne, hogy legszívesebben levette volna Jézust a keresztről, bármit megtett volna, hogy segíthessen neki, de tehetetlen volt. Máriához hasonlóan, gyakran az az egyetlen, amit tehetek, hogy ott vagyok – és azt tapasztalom, sokat számít ez a jelenlét. Sőt, sok áldás fakad ebből a jelenlétből.”
Magyar Kurír
(vn)