A jólétben élő közösség betegsége a „lelki alultápláltság” – Úrnapja a győri Káptalandombon

2017. június 18. vasárnap 22:19

Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke június 18-án, Úrnapján, Krisztus szent Testének és Vérének ünnepén szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyház előtti téren, majd körmenetet vezetett a Káptalandombon.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmisén koncelebrált Németh László általános püspöki helynök, Bognár István, a Nagyboldogasszony-székesegyház plébánosa, valamint Mogyorósi Márk püspöki titkár.

A főpásztor szentbeszédében felidézte a Máté evangéliumában olvasható, második kenyérszaporításról szóló történetet: Jézus megsajnálta az embereket, akik megfeledkezve a testi táplálék iránti szükségről, három napon keresztül hallgatták tanítását a Galileai-tó partján. A világon ma is élnek olyan testvéreink, akik nélkülözik a mindennapi ételt, sokan közülük elhagyják hazájukat, hogy az éhhaláltól megmeneküljenek. Szűkebb környezetünkben is találunk olyan embereket, akik nagy szegénységben, nélkülözésben élnek. Térségünkben azonban nem a fizikai éhség, hanem a túltápláltság jelenti a legnagyobb problémát – hívta fel a figyelmet Veres András. Sokan azért távolodnak el Istentől, mert bővelkednek a földi javakban. A családtagjaik számára is biztonságot tudnak teremteni, és megelégednek önmagukkal. Úgy érzik, nincs szükségük Istenre: „lelki alultápláltságban” szenvednek. Kiüresedik az életünk, ha a lelkünket nem tápláljuk. Ahogy szükségünk van a testünk táplálására, legalább annyira szükségünk van lelkünk táplálására is, hiszen test és lélek vagyunk. E kettőnek a harmóniáját nem lehet következmények nélkül megtörni. Jézus azért adta nekünk az Oltáriszentséget, az Oltáriszentségben önmagát, mert nemcsak a kinyilatkoztatott Igével, az Evangéliummal akarta lelkünket táplálni, hanem önmagával, hogy lelki erőt nyerjünk általa, hogy kitartsunk, amikor szembe kell néznünk az élet kihívásaival. Ezért mondja Jézus: „ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek” (Jn 6,53).

A győri megyéspüspök arra is kitért, hogy sok ember számára a testi kenyér is elveszítette a szakralitását. Korábban jobban megbecsülték a földi ételt, a kenyeret. A családtagok fontosnak tartották, hogy legalább vasárnap és az ünnepnapok alkalmával leüljenek együtt az asztalhoz, mert a terített asztal erősíti az emberi kapcsolatokat, erősíti a közösségeket. Napjainkban elfoglaltságainkra hivatkozva még vasárnap és ünnepnapokon sem szentelünk elég figyelmet családtagjainknak. Veres András kiemelte, nagy szükség lenne arra, hogy felismerjük az asztalközösség erejét, hogy otthonunk asztala mellett az oltár asztalának erejét is felfedezzük: „Hogy szívesen vegyünk részt a szentmisén, hogy szívesen tegyünk eleget Jézus meghívásának. Hogy ott, az oltár körül mindnyájan egy szándékkal, közös hittel, odaadással vegyünk részt a szertartáson, hogy ezáltal részesei lehessünk Jézus közösségének, és Jézusban egymás közösségének. Hány és hány kifogást találunk, hogy miért nem megyünk el vasárnap szentmisére? Ha egyszer megértenénk azt, hogy az Isten Fia, Jézus Krisztus adja nekünk önmagát, akkor nemcsak vágyakoznánk utána, hanem minden erőfeszítéssel törekednénk arra, hogy részt vegyünk a szentmisén, hogy szentáldozáshoz járuljunk, hogy magunkhoz vegyük az ő Testét és Vérét.”

A főpásztor figyelmeztetett arra, hogy a szentáldozásnak nem szabad megszokottá, automatikussá válnia. Fontos, hogy felkészülten, a szentgyónást elvégezve, összeszedetten, a kegyelem állapotában járuljunk az Eucharisztiához. Ennek kapcsán Veres András Aquinói Szent Tamás Oltáriszentségről szóló himnuszát idézte: „Veszi jó és veszi vétkes, / Ám gyümölcse vajmi kétes: / Élet vagy elkárhozás. // Rossznak átok, üdv a jóknak; / Lásd az együtt áldozóknak / Végük milyen szörnyű más.”

Az Oltáriszentség csak annak válik lelki táplálékául, csak abban válik Krisztus teste élő kenyérré, aki méltó módon veszi magához. Szentségtörést követünk el, ha méltatlan módon járulunk Krisztus testéhez. A győri megyéspüspök azt kívánta, hogy az Úrnapja legyen alkalom mindannyiunk számára, hogy megvizsgáljuk, életünkben milyen szerepet tölt be az Oltáriszentség, hogy milyen módon és milyen gyakran szoktunk szentáldozáshoz járulni. A főpásztor homíliája végén azt kérte, imádkozzunk azért, hogy mindig legyenek lelkipásztorok, akik bemutatják számunkra a szentmiseáldozatot.

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Nagy Lajos/Győrfotó - Győri Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
szemelyi-es-teruleti-valtozasok-egyhazmegyeinkben-2017
Személyi és területi változások egyházmegyéinkben – 2017 – FRISSÍTVE

Augusztus 1-jével az alábbi személyi és szervezeti változások lépnek életbe egyházmegyéinkben.

2017. június 22. csütörtök
papszentelest-unnepeltek-hevizen
Papszentelést ünnepeltek Hévízen

Márfi Gyula érsek június 17-én Hévízen, a Szentlélek-templomban áldozópappá szentelte Tóth Gábor Norbert diakónust.

2017. június 22. csütörtök