Ferenc pápa: A kereszt a szeretet misztériuma

2017. szeptember 14. csütörtök 19:22

A pápa a nyári szünet után folytatja a reggeli szentmisék bemutatását a vatikáni Szent Márta-házban. Szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén arról elmélkedett, hogyan közelíthetjük meg helyesen a szeretet misztériumát, Krisztus keresztjét.

A liturgia úgy említi a keresztet mint nemes és hűséges fát. Ferenc pápa homíliájában kiemelte, hogy nem mindig könnyű megérteni a keresztet. Csak a szemlélődéssel lehet belépni e szeretetmisztériumba. A mai evangéliumban (Jn 3,13–17) Jézus két igével magyarázza el ezt Nikodémusnak: fölmenni és alászállni. Jézus alászállt a mennyből, hogy mindannyiunkat fölvigyen a mennybe. Ez a kereszt misztériuma – emlékeztetett a pápa. A szentleckében (Fil 2,6–11) Szent Pál úgy magyarázza ezt, hogy Jézus megalázta önmagát, mivel engedelmes lett a kereszthalálig. Ez Jézus alászállása: egészen mélyre, a megalázkodásig – kiüresítette önmagát szeretetből, és ezért Isten fölmagasztalta és fölemelte őt. Csak akkor érthetjük meg az üdvösséget, amit ez a szeretetmisztérium nyújt nekünk, ha egészen megértjük ezt az alászállást.

Ez azonban nem könnyű, ugyanis mindig ott a kísértés, hogy csak az egyik felét vegyük figyelembe – figyelmeztetett a Szentatya. Olyannyira így van ez, hogy Szent Pál erős szót mond a galatáknak, amikor engedve a kísértésnek nem léptek be a szeretet misztériumába, hanem magyarázták azt. Mint ahogy a kígyó megbűvölte Évát, és ahogy a pusztában megmérgezte az izraelitákat, elbájolta őket egy kereszt nélküli Krisztus vagy egy Krisztus nélküli kereszt illúziója.

Erről a két kísértésről beszélt Ferenc pápa: az egyik, amikor a kereszt nélkül tekintünk Krisztusra, és egy „spirituális mestert” faragunk belőle, aki nyugodtan visz minket előre. Egy kereszt nélküli Krisztus nem az Úr: egy mester, semmi több. Az, amit tudtán kívül talán Nikodémus keresett. Egy kísértés a sok közül. Igen, Jézus milyen jó mester, de a kereszt nélkül… Megkísértett valaha titeket ez a kép? – kérdezte a pápa a híveket.

A másik kísértés a kereszt Krisztus nélkül: a szorongás, hogy lent maradunk, alászállva, a bűn súlya lehúz minket, reménytelenül. Egyfajta „lelki mazochizmus”. Csak a kereszt – de remény nélkül, Krisztus nélkül. A kereszt azonban Krisztus nélkül a tragédia misztériuma lenne, mint a pogány tragédiák – folytatta gondolatmenetét a Szentatya. De a kereszt a szeretet misztériuma. A kereszt hűséges, a kereszt nemes. Szánjunk rá ma pár percet, és tegyük föl magunknak a kérdést: a megfeszített Krisztus a szeretet misztériuma-e számomra? Egy kereszt nélküli Jézust követek, egy „spirituális tanítót”, aki megvigasztal, ellát jó tanácsokkal? Vagy a keresztet követem Jézus nélkül, folyton panaszkodva, „lelki mazochizmussal”? Hagyom, hogy magával vigyen az Úr alászállásának, teljes önkiüresítésének és felmagasztalásának misztériuma?

Ferenc pápa végül azért fohászkodott az Úrhoz,  adja meg a kegyelmet, hogy beléphessünk  a szeretetnek ebbe a misztériumába, hogy aztán a szívünkkel, az elménkkel, a testünkkel, egész valónkkal megértsünk belőle valamit.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
-hol-nincs-elso-es-nincs-utolso-vendeg
„Hol nincs első és nincs utolsó vendég”

Évközi 25. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Mt 10,28–33)

16:00
segito-es-arto-felelmeinkrol-szabadegyetemi-eloadas-sapientia-foiskolan2
Segítő és ártó félelmeinkről – Szabadegyetemi előadás a Sapientia Főiskolán

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai Intézetének (CSI) őszi szabadegyetemi előadását „Segítő és ártó félelmeink” címmel szeptember 21-én tartották meg az intézet vezető munkatársai: Papp Miklós, Somogyiné Petik Krisztina és Elekes Szende.

2017. szeptember 22. péntek