Szaléziak: a megszentelt élet az Egyház életében

Don Chávez szólt azokhoz a rendtársaihoz, akikkel 18 éve együtt tölti mindennapjait. Leírta a megszentelt élet fejlődését, a reflexiókat és vallási áramlatokat, valamint azokat a rendeket, amelyek egyszerre fejlődtek. A szerzetesi élet prófétai dimenziója egyre inkább megerősödött, mint Krisztus követése és az Egyház szívének tanúja a világ felé – fogalmazott.

Észrevételeit az ünnepi szentmisén folytatta: „Ma inkább, mint valaha, az Egyháznak és a világnak szüksége van olyan emberekre, akik a megszentelt életet próféciaként élik meg, hirdetve Isten csodálatos mivoltát, elutasítva mindent, ami veszélyezteti, és megtestesítve a próféciát saját életükben”. A szerzetesközösség korábbi rendfőnöke kifejtette: a prófétai szerepnek, amelyre a szaléziak hivatottak, semmi köze a végzet prófétáihoz vagy azokhoz, akik a társadalmi igényeket elégítik ki: „A mi próféciánk Isten együttérzéséből született, Aki szenvedélyesen meg akarja váltani az emberiséget. (...) A megszentelt élet prófétai lesz, ha mi tanúságtevői leszünk Isten szenvedélyes szeretetének.”

Szentbeszéde végén Pascual Chávez Mária áldását kérte a megszentelt életre és különösen a szalézi megszentelt életre, hogy a szaléziak továbbra is az életszentség útján járjanak.

A jubileumi szentmise végén Ángel Fernández Artime jelenlegi rendfőnök mindenki nevében köszönetét fejezte ki Don Cháveznek: „Benned a Szalézi Társaság és a Szalézi Család apát, tanárt és útmutatót kapott az utazása során. Köszönöm, köszönöm az életedet és a tanúságtételedet! Áldjon meg Mária, a Keresztények Segítsége, és legyen veled továbbra is!”

Magyar Kurír