A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen találkoztak a visegrádi országok jogi iskolái

2018. június 7. csütörtök 11:13

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara (PPKE JÁK) adott otthont május 31-én és június 1-jén annak a kezdeményezésnek, amely elsősorban a visegrádi országokban működő jogi karok közötti tapasztalatcserét szolgálja.

Ez a rendezvény – a szervezők reményei szerint – az első lépcsőfok ahhoz, hogy rendszeres és elmélyült szakmai diskurzus alakuljon ki olyan témakörökben, amelyek több ország gyakorlatát vagy elméleti kérdéseit érintik. A közép-európai országokat történelmi hagyományok és közös kulturális szálak kötik össze, ezért különösen is érdekes a másik szempontjainak, álláspontjának megismerése.

A részt vevő egyetemek kiválasztására alapvetően a meglevő szakmai kapcsolatokra alapozva került sor. A rendezvény népszerűségét jelzi, hogy a visegrádi országokon kívül Grúzia és Örményország is képviseltette magát, így összesen hat ország tizennégy egyeteméről több mint negyven előadó volt jelen.

A konferencia megnyitóján Tóth Tihamér habilitált egyetemi docens, külügyi dékánhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Szabó István professzor, a PPKE JÁK dékánja az 1335-ös királytalálkozó eseményeit idézte fel, emlékeztetve a régió országainak közös történelmi örökségeire. Varga Zs. András professzor, a jogi kar prodékánja a jogállamiság fogalmát járta körül, külön figyelmet szentelve e fogalomnak az EU-s jogban felértékelődő szerepére is. Botos Máté PPKE BTK tanszékvezető, egyetemi docens a V4-országok közös gazdasági örökségét mutatta be, szélesebb történeti távlatokba helyezve a jelenkor közös kihívásait.

A civil részvétel ösztönzői és akadályai: jogi és nem jogi tényezők című szekció a polgárok társadalmi és politikai ügyekben való részvételének lehetőségeit, az azt ösztönző és hátráltató körülményeket vizsgálta az egyes visegrádi országokban. Ilyen tényezők nem csak a jogi szabályozásban fedezhetők fel. Sokszor fontosabbak azok a jelenségek, amelyek az adott ország politikai kultúrájában gyökereznek: érzések, attitűdök, magatartásminták és morális értékek, amelyek befolyásolják a polgárok közösségi aktivitását. Mindezek feltérképezéséhez négy, a lublini Maria-Curie Skłodowska Egyetemről érkezett professzor, illetve egyetemi oktató – Kamil Aksiuto, Dorota Maj, Maria Marczewska-Rytko professzor és Marcin Pomarański –, a prágai Károly Egyetemről érkezett két kutató, Dušan Brabec és Jakub Dopieralla, valamint Komáromi László, a PPKE JÁK docense járult hozzá előadásával.

A V4-es konferencián helyet kapott egy migrációval, illetve menekültüggyel foglalkozó panel is. Az előadók közül Gerencsér Balázs, a PPKE JÁK docense a Közép- és Dél-Amerikából származó spanyol ajkú migráns kisebbség többségi társadalomba történő integrációjának körülményeit vizsgálta, elsősorban a nyelvi jogok szempontból. Tomasz Sieniow, a Lublini II. János Pál Pápa Katolikus Egyetem oktatója a menedékjoghoz való hozzáférésben bekövetkezett gyakorlati változásokat tekintette át. Összehasonlította előadásában az Egyesült Államokat és Lengyelországot, elsősorban a biztonsági szempontokat vizsgálva. Gyeney Laura, a PPKE JÁK docense az EU egyik kiemelkedő vívmányában, az uniós polgároknak a szabad mozgáshoz való jogában bekövetkezett fejleményeket vizsgálta a gazdaságilag inaktívak körében. Pünkösty András, a PPKE JÁK adjunktusa a migráció jelenségével összefüggésben felmerülő etikai kérdésekről beszélt.

A polgári eljárásjogi szekcióban a két lengyel vendég mellett három hazai szakember adott elő. Piotr Rylski (Varsó) általánosságban taglalta a lengyel polgári eljárásjog múltját, jelenét és jövőjét; Anna Piszcz (Białystok) a polgári ügyek deprivatizációját választotta témájául; Harsági Viktória, a PPKE JÁK professzora az új polgári perrendtartás legfontosabb változásait foglalta össze; Horváth E. Írisz PhD, a PPKE JÁK tudományos segédmunkatársa a magyar közigazgatási bíráskodás reneszánszáról beszélt. A panelt Suri Noémi PhD, a PPKE JÁK tudományos segédmunkatársa előadása zárta a digitális technológiának a polgári perrendtartásban betöltött szerepéről.

A Jogi és politikai gondolkodás a késő középkori és koraújkori Közép-Európában című szekció négy előadása eszmetörténeti témákat vizsgált. Tussay Ákos, a PPKE JÁK doktorandusza és megbízott oktatója John Wycliffe, a huszitizmusra is nagy hatást gyakorló 14. századi angol szerző fogalomhasználatát tárgyalta az állam és Egyház kapcsolatának a területén. A második előadó Ota Halama, a prágai Károly Egyetem evangélikus teológiai karának oktatója volt, aki Luxemburgi Zsigmond király csehországi fogadtatásával foglalkozott előadásában. Harmadikként Petr Hlaváček, a Károly Egyetem történészprofesszora, a Cseh Tudományos Akadémia Collegium Europaeum kutatócsoportjának vezetője a Cseh Királyság késő középkori keresztény identitásáról beszélt. Végül Tattay Szilárd, a PPKE JÁK docense, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa tartott előadást a föltehetőleg Pázmány Péter által is tanulmányozott spanyol jezsuita, Francisco Suárez természetjogtanáról.

Az alkotmányjogi panel az alkotmányos identitás témakörét járja körül, ami a legtöbb országban különösen is aktuális kérdés. A 21. századra Európa fogalmi keretet teremtett az alkotmányosságnak. Az Európai Unió demokratikus alapelveken nyugszik, mint a jogállam, a hatalmi ágak elválasztása és az emberi jogok tisztelete. Ezzel egybecseng, hogy a nemzeti alkotmányok az emberi jogokat és a demokratikus elveket nagyon hasonló tartalommal szabályozzák. Mégis az figyelhető meg, hogy a joggyakorlat mindenhol szerteágazó, aminek a magyarázata a különböző országok eltérő identitása. Erre tekintettel a panel résztvevői azt kutatják, hogy mi a közös és mi az egyedi az identitásaikban. A PPKE JÁK Alkotmányjogi Tanszékének vezetője, Schanda Balázs professzor, valamint Csink Lóránt, a PPKE JÁK egyetemi docense mellett ezt a kérdést kutatják Agnieszka Bień-Kacała, Wojciech Wloch és Anna Tarnowska, a toruni Kopernikusz Egyetem; Marcin Stębelski, a Varsói Egyetem; Stehlik Václav és Ondrej Homulák, az Olmützi Egyetem; Lucia Berdisova, a Nagyszombati Egyetem; Alina Pkhrikyan, Narine Tonoyan, a jereváni Örmény Állami Egyetem, valamint George Goradze és Dimitry Gegenova, a tbiliszi Sulkhan-Saba Orbeliani Egyetem döntő többségében tudományos minősítéssel rendelkező oktatói.

A jogtörténeti szekcióban az előadók a visegrádi országok 20. századi alkotmányfejlődésével foglalkoztak. Piotr Czarny, a krakkói Jagelló Egyetem oktatója A bíráskodás a 20. századi lengyel alkotmányokban; Balogh Judit, a Debreceni Egyetemről A független igazságszolgáltatás kialakításának útjai Kelet-Közép-Európában; Szigeti Magdolna, a PPKE JÁK egyetemi docense Magyarország alkotmányjogi átalakításának demokratikus kísérlete és annak kudarca (1945–1949) címmel tartott előadást. A panelt Szabó István professzor, a PPKE JÁK dékánjának A magyar államélet az 1918-as összeomlás után című előadása zárta.

Forrás és fotó: PPKE JÁK

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
a-beke-hidjai-bolognaban-tartjak-vallasok-kozotti-nemzetkozi-talalkozot
A béke hídjai – Bolognában tartják a vallások közötti nemzetközi találkozót

Idén október 14. és 16. között 32. alkalommal szervezi meg a Sant’Egidio közösség azt a nemzetközi béketalálkozót, amelyen – a II. János Pál pápa által Assisiben 1986-ban megrendezett találkozó nyomán – a világ vallási vezetői párbeszédet folytatnak és hitet tesznek a béke mellett.

2018. október 15. hétfő
huseges-imadsaguk-tartja-meg-vilagot-nagyszulok-zarandoklata-az-alsoszentivani-kegyhelyre
Hűséges imádságuk tartja meg világot – Nagyszülők zarándoklata az alsószentiváni kegyhelyre

Október 13-án Alsószentivánon, a Fatimai Szűz első hazai kegyhelyén tartott Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök ünnepi szentmisét, amelyben a nagyszülőket külön áldásban részesítette.

2018. október 15. hétfő