A Szent Péter-bazilikában mutat be szentmisét úrnapján Ferenc pápa

A pápa a szentmise végén rövid szentségimádást tart a kitett Oltáriszentség előtt, majd szentségi áldást oszt, ahogyan azt a járvány intenzív időszakában, március 9-től május 17-ig mindennap tette a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott reggeli szentmisék végén.

* 

Tavaly Róma Casal Bertone negyedének Vigasztaló Szűz Mária-plébániáján, a templom előtti téren ünnepelte a Szentatya úrnapját, 2018-ban pedig a tengerparti Ostia városka Szent Mónika-plébániáján. Ezt megelőzően, 2013-tól 2017-ig Ferenc pápa, követve az évszázados római hagyományt, a Lateráni Szent János-székesegyháznál mondta a szentmisét, majd vezette az úrnapi eucharisztikus körmenetet a Merulana úton végig a Santa Maria Maggiore-bazilikáig.

*

Úrnapja eucharisztikus ünnepének eredete a 13. század elejére nyúlik vissza, amikor az albigens és a valdi „újító” keresztények vitatni kezdték Krisztus valóságos jelenlétét az Eucharisztiában.

Ezzel egyidejűleg 1209-ben a belga Liège városában Szent Julianna Ágoston-rendi szerzetesnővér látomásokban kapott felszólítást az Eucharisztia tiszteletére, méghozzá külön ünnep bevezetésével. Teológiai alapot adott hozzá az 1215-ben tartott lateráni zsinat, mely az átlényegülés tanával a kenyér és a bor Krisztus valóságos testévé és vérévé való átváltozását hirdette.

Döntő fordulatot egy zarándokcsoda hozott 1263-ban, a Róma-közeli Bolsenai-tó partján, amikor egy, az Eucharisztiában kételkedő cseh zarándok pap kezében a megtört ostya bevérezte az oltárkendőt. IV. Orbán pápa egy évvel később, 1264-ben elrendelte úrnapja ünnepét, és ezután épült az orvietói dóm a bolsenai csodát őrző ereklye tiszteletére. Az ünnepi szentmise szövegét és himnuszait az éppen Orvietóban tartózkodó Aquinói Szent Tamás szerezte, így az ünnep liturgiája hamar elterjedt az egész Katolikus Egyházban.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír