A Szentatya üzenete az olasz püspökök közgyűléséhez

„Nincs szükség klerikális papokra, akiknek viselkedése eltávolítja az embereket Istentől, sem funkcionárius papokra, akik betöltik szerepüket, de közben Istentől távol keresnek vigaszt” – emlékeztette a pápa az olasz püspököket, akik a papi élet és az állandó képzés témáiról elmélkednek a napokban. A Szentatya kiemelte: „Csak az talál egységet, békét és erőt a szolgálathoz való engedelmességben, aki a Jó Pásztort követi. Hasonlóképpen csak a papi testvériség megélése által lesz képes kilépni abból a csapdából, hogy a saját lelkiismerete legyen érzései és cselekedetei egyedüli középpontja.”

A tanácskozás helyszíne, Assisi arra a nagy szeretetre emlékeztet, amelyet Szent Ferenc táplált a hierarchikus anyaszentegyház és a papok iránt. „A püspökök feladata az, hogy megerősítsék munkatársaikat, akiken keresztül az egyház anyai gondoskodása eléri Isten népét” – írta üzenetében a pápa. Arra is felhívta a figyelmet, „milyen sokan segítettek nekünk tanúságtételükkel a megszentelt élet felé vonzani minket! Láttuk, ahogy életüket az emberek között töltötték a plébániáinkon, nevelték a fiatalokat, elkísérték a családokat, látogatták a betegeket otthon és a kórházban, magukra vették a szegények gondját.”

„A szent papok olyan bűnösök, akik elnyerték a bocsánatot, és egyben a bűnbocsánat eszközei” – hangsúlyozta levelében Ferenc pápa. Majd így folytatta: „Ezek a papok tudják, hogy annak a kezében vannak, aki nem szegi meg ígéretét, s ennek tudata növekszik a lelkipásztori gondoskodással, amellyel a rájuk bízott emberek felé fordulnak. A szent papok hidat képeznek az Isten és a világ közötti találkozáshoz. Ilyen papok azonban nem teremnek maguktól: a szeminárium képzi őket, majd megkapják a papság szentségét. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a kezdeti lelkesedés lanyhulhat, ezért folyamatos képzésre van szükség, illetve arra, hogy a papok mindig Jézus tanítványának érezzék magukat. A kezdeti és az állandó képzés tehát ugyannak a valóságnak a részét képezi: a pap tanítvány zarándokútja, aki szerelmes Urába.”

Ferenc pápa végül arra szólította fel az olasz püspöki konferencia tagjait, hogy igyekezzenek olyan új utakat találni az állandó papképzésre, amelyek képesek összehangolni a lelki és a kulturális síkot, a közösségi és a lelkipásztori dimenziót. Ezek az evangéliumi élet tartópillérei, amelynek megőrzéséhez szükséges a mindennapi fegyelem, az imádság, az érzékek kordában tartása, a testápolás, az alázatos és prófétai tanúságtétel. Az ilyen evangéliumi élettel hálálják meg ugyanis a papok azt a bizalmat, amelyet az egyház beléjük helyezett.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Chiesa Cattolica Italiana

Magyar Kurír