A koncerten – melyen jelen volt Kodály Zoltánné Péczeli Sarolta – a „történelmi korok üzenete” jutott el a hallgatósághoz Kodály Zoltán kórusművei által.
Ittzés Mihály bevezető szavai után államalapító szent királyunkhoz szólt elsőként a fohász az Ének szent István királyhoz című kórusmű hangjain, azután a Lengyel László című zenemű következett. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Fiúkórusa (művészeti vezető: Sapszon Ferenc) és a Váci Székesegyházi Kórusiskola (művészeti vezető: Varga László) énekelt Tóth Márton vezényletével.
A két kórusiskola tudatosan műveli a mindennapos éneklést és a kóruskultúra ápolását: a kodályi koncepció szerint a teljes ember nevelését végzik az ének és zene eszközével. A gyermekek hitéleti nevelése alapvető jellemzője a kórusiskolai életformának. Az éneklés élménye és a közösségi élet öröme összetartozik.
A hangverseny további részében Szabó Soma vezetésével a nyíregyházi Cantemus vegyeskar, Lakner Tamás irányításával pedig a Pécsi Bartók Béla Férfikar énekelt. A Gödöllői Szimfonikus Zenekar, a Cantemus Vegyeskar és a Prelude Kórus (karigazgató: Kabdebó Sándor) előadásában a Vértanúk sírján című darab szólalt meg, Horváth Gábor vezényletével.
Ennek végén mintegy keretbe foglalva a hangversenyt újra felcsendült a kórusiskolák fiú énekesei által énekelt Szent István-ének Kodály másik feldolgozásában, ezúttal a felnőtt kórusok ajkán.
Befejezésül a Zeneakadémia nagytermének közönsége Somogyvári Ákos karnagy vezényletével énekelte a Himnuszt, az Erkel Ferenc által készített legelső korabeli változat szerint, megismételve a záró sort: „megbűnhődte már e nép, a múltat s jövendőt”.
Forrás: Bölönyi Gabiella/Váci Egyházmegye
Fotó: Szentkuti Roland
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria

