Abortuszokat pénzelnek válság idején
Október 7-én a spanyol katolikus hírügynökség (ACI) írta meg, hogy a katolikus orvosok nemzetközi egyesületeinek szövetségét vezető szervezet (FIAMC) elnöke bírálta Artur Mast, a katalán tartományelnököt. Josep María Simó i Castellví azt vetette a liberális politikus szemére, hogy a válság kellős közepén közpénzzel támogatja a magzatelhajtást végző barcelonai klinikákat. Castellví arra a 14,3 millió euróra utalt, amelyet a Generalitat – az autonóm katalán kormány – elnöke két közkórháznak juttat öt éven keresztül erre a célra. A FIAMC elnöke a jobboldali Expansión gazdasági napilapban közölt cikkében még azt is elmondta, hogy a kormány az egészségügyi ágazat nehéz helyzetére hivatkozva elvon támogatásokat az öregek otthonaitól, és több alapellátástól. Az ACI még azt emelte ki az említett cikkből, hogy bár a gazdasági válság egyszer úgyis véget ér, csak azok fognak tovább élni, akik abban a szerencsében részesültek, hogy megszülethettek. Végezetül Castellví arra kérte a politikust, hogy változtasson döntésén, mert ezt a pénzt olyan anyáknak is adhatta volna, akik erre inkább rászorulnak.
Jövőre száz történelmi kincs kerül elő a Vatikáni Titkos Levéltárból
A katalán La Vanguardia és a portugál katolikus hírügynökség, az Agencia Ecclesia is foglalkozott a jövőre megnyitandó és több tudományág szempontjából is egyedülállónak ígérkező Lux in Arcana című kiállítással. A vatikáni titkos levéltár mélyéről ugyanis többek között a nagyközönség elé tárják a XV. század végén megismerésre váró új földrész, későbbi nevén Amerika felosztásáról szóló Inter Caetera kezdetű pápai bullát. Az aragóniai születésű VI. Sándor (Alejandro Borja) pápa a bullával az Ibériai-félsziget két királysága, a portugál és a spanyol állam feje között osztotta fel Amerikát még 1493-ban. A bulla kiadása után egy évvel az akkor még Ó-Kasztíliának nevezett tartomány egyik városában, Tordesillasban írta alá az új szerződést a két uralkodó és a pápa. Azért került sor a szerződés megkötésére a két félszigetállam között, mert a bullában még a Zöld-foki-szigetektől száz tengeri mérföldre húzták meg a spanyol és a portugál terjeszkedés határvonalát a nyugati hosszúsági kör mentén. A tordesillasi szerződésben pedig már 370 mérföldre húzták meg ezt a határt. Az említett kiállításon egyébként összesen száz dokumentumot mutatnak be, többek között a fizikus és csillagász Galileo Galilei elleni eljárás iratait és VII. Kelemen pápa (1523-1534) 1530-ban az angol parlamentnek írt levelét VIII. Henrik király házasságáról. A titkos levéltár még 1610 körül keletkezhetett ma ismert formájában V. Pál pápa (1605-1621) utasítására, de a pápák már legalább ezer éve követték a hagyományt, és megőrizték a saját döntéseikre vonatkozó dokumentumokat – írta az Agencia Ecclesia.
2,2 millió zarándok a nyugati világ legnagyobb körmenetén
A brazíliai Belémben vasárnap, 9-én több mint kétmillió zarándok vett részt a híres és hagyományos körmeneten, immár 219. alkalommal, számolt be az eseményről a Folha de Sao Paulo, a legnagyobb példányszámú brazil napilap is. A Brazília északkeleti részén fekvő Pará állam és Belém egyházmegye székhelyén tartott körmeneten idén is hatalmas tömegek vettek részt. A Folha olyan zarándokokról is tud, akik 210 kilométert gyalogoltak csak azért, hogy ők is végigjárják a Círio de Nazaré nevű búcsú 3,6 kilométeres távját. A zarándoklat Belém fő székesegyházától indult a hajnali ötkor kezdődött szentmise után, és a Názáreti Szűzanya Bazilikájáig vonult a Miasszonyunk szobrával. A szertartás után – 6.20-kor – induló menet valamivel 12 óra után ért a bazilikához – résztvevők szerint kifejezetten gyorsan -, és csak két órakor kezdett szétoszlani a 30 fokos hőség ellenére. A szentmisék még két hétig tartanak a bazilikában, és a búcsú előtt és után is 15 napig járulhatnak a hívek a bazilika mellett elhelyezett szoborhoz. A brazil püspöki kar (CNBB) honlapja is átvette a hírt, amely szerint Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár tolmácsolta a Szentatya üdvözletét a búcsú résztvevőinek.
Sobieski Tamás/Magyar Kurír