Alaptörvényi védelem a keresztény kultúrának

2018. július 9. hétfő, 09:01

Rétvári Bence országgyűlési képviselő, államtitkár, KDNP alelnök írását adjuk közre.

„Isten, áldd meg a magyart” – így kezdődik Himnuszunk. Minden ünnepségen, lehet az akár nemzeti ünnep, akár egy évnyitó vagy évzáró, sokszor énekeltük és énekeljük el. Ez is azt mutatja, hogy mennyire mélyen beleivódott a keresztény kultúra a magyarságba, hiszen legfőbb nemzeti imánk, legtöbbet énekelt közös Himnuszunk is a Jóisten nevével kezdődik. Ez is azt tanúsítja, hogy a magyarság számára a kereszténység nemzetmegtartó erő – ahogy arra az Alaptörvényünk kezdősorai is utalnak. Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény hetedik módosítását, mely már nevesíti is a keresztény kultúra védelmét. A módosítás nem hitbéli, hanem civilizációs kérdés, mégis heves vitákat váltott ki.

Számunka nem kérdés, hogy a keresztény kultúra az európai kultúrának az alapja. Keresztény kultúra nélkül sem európai, sem magyar kultúra nem létezne. Ez az, ami minket, európai nemzeteket is összeköt, hiszen a sokféle népet, népcsoportot, a sokféle nyelve, a sokféle népszokása, néptáncai, régebbi stílusú, hagyományos öltözködése, a konyhája, a népmesevilága, és még sok minden más. De van egyvalami, ami összeköti az európai nemzeteket: és ez nem más, mint a keresztény kultúra, a keresztény alapon létrejött társadalmi és gazdasági berendezkedés. Ezért nincs európaiság sem kereszténység nélkül – ahogy az európai egység gondolatának kiötlője, Robert Schuman is mondta: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.”

A keresztény kultúra nélküli Európa nem elképzelhető. De ugyanez igaz Magyarországra is. Alaptörvényünk Szent Istvánra is úgy utal vissza, mint aki Magyarországot a keresztény Európa részeként hozta létre, és a kereszténység az évszázadokon át nemzetmegtartó erő volt. Keresztények a hagyományaink, keresztények a szimbólumaink, keresztények a művészet alapvető motívumai, keresztények az ünnepeink, keresztény az időszámításunk, keresztények a hőseink, ez tartja egyben a nemzetet. Keresztény alapú itt, Európában, itt, Magyarországon a férfiak és a nők egyenjogúsága, keresztény alapokon áll a családi modellünk, keresztény alapúak az üzleti élet alapvető szabályai, keresztény ihletettségű az értékrend, az életmód, de keresztény alapú a demokrácia is. Ez a keresztény kultúra az, amelyik levegőként vesz minket, éppen ezért sokszor észre sem vesszük, de létezését természetesnek tartjuk.

Mindez elsősorban nemcsak vallási, hanem kulturális kérdés: a kereszténység egy szellemi iránytű számunkra. Ezért is kerül be az Alaptörvény módosításába, hiszen ez teremti meg a nemzet kohézióját. Ez pedig egy olyan kritikus pillanatban kiemelten fontos, amikor Európában évtizedek óta az értékvesztést, az identitáskeresést látjuk zajlani. Ebben a keresztény identitás, amely korábban evidencia volt, most iránytűként segíthet, hiszen újra meg kell fogalmaznunk, hogy milyen kultúrájú kontinens Európa, milyen kultúrájú ország Magyarország. Pontosan azért, mert egy óriási új veszély, a multikulturális társadalom, a kevert népességű társadalom az, amely ránk rúgta az ajtót 2015-ben, amely itt van Európában, és ha nem vigyázunk, Európa teljes mértékben nem keresztény kultúrájú, hanem multikulturális, kevert népességű, kevert társadalmú kontinens lesz, ami csak – mindnyájan tudjuk – egy átmenet, egy katalizátor-időszak, mert a későbbiekben utána a muzulmán kultúra és a muzulmán civilizáció lesz az, amelyik uralja majd Európát. Tehát ma, amikor egy újkori népvándorlás következményeit tapasztaljuk meg saját bőrünkön, bizony nagy szükségünk van arra – és ez közös felelősségünk is –, hogy visszatérjünk az alapokhoz. Ezt az alapot jelenti Európában és Magyarországon is a keresztény kultúra.

A keresztény kultúra kereteiben egyszerre van benne a hitünk szabad megvallása, egymás tisztelete és elfogadása, a belső és külső szabadság biztosítása, a szociális elkötelezettség intézményesített lehetősége, a szabadság és felelősség egyensúlya, két évezred szellemi értékrendje, teljesítménye és intézményrendszerei.

Nem muzulmán vagy más kultúrkörben jött létre a demokrácia és a jogállam sem. Ezek mind a kereszténységnek a következményei. A kánonjogból és sok más morális dokumentumból kiolvasható az a morális alap, amiből a demokrácia létrejött. Ha nem lett volna kereszténység Európában, a világon nem jött volna létre demokrácia. Éppen ezért így minden demokratikus berendezkedésnek az alapja a kereszténység, a keresztény kultúra és a keresztény emberszemlélet, nemhiába nem más kontinenseken alakult ez ki. De keresztény alapú az emberi méltóság szemlélete is, amivel a mindennapjainkat éljük, vagy a szolidaritás eszméje, amely a felebaráti szeretetből indul ki. Mi ezt a keresztény kultúrát szeretnénk nemcsak megőrizni, nem pusztán büszkén vállalni, hanem történelmi felelősségünknek eleget téve meg is védeni minden rendelkezésre álló alkotmányos eszközzel.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2018. július 8-i számában jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
bognar-tamas-labodi-plebanos-jezus-nem-mosolytalan-egyhazat-alapitott-de-mi-ridegge-tesszuk
Bognár Tamás lábodi plébános: Jézus nem mosolytalan egyházat alapított, de mi rideggé tesszük

Szülei arra tanították, hogy ne „valaki”, hanem egyszerűen csak jó ember legyen. „Tapsi atya” az öröm embere. Vallja, hogy Jézus nem egy rideg, mosolytalan egyházat alapított; mi tesszük sokszor azzá. Bognár Tamással Lőrincz Sándor készített interjút, mely a Somogyi Hírlapban jelent meg.

2019. február 21. csütörtök
az-abu-dzabiban-alairt-dokumentumrol-parbeszed-titka-az-igazsag-kozottunk-folottunk-all
Az Abu-Dzabiban aláírt dokumentumról – A párbeszéd titka: az igazság közöttünk, fölöttünk áll

Két hete, február 4-én sokakat meglepett, hogy Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón közös nyilatkozatot írtak alá. Török Csaba teológus, egyetemi tanár írását adjuk közre.

2019. február 21. csütörtök