Amiről a kövek, a képek és szobrok, az iratok és az újságok mesélnek...

„1856. augusztus 31-én reggel 4 órakor megszólalt a nagyharang és a mozsárágyúk dörgése ébresztette a várost. 4 órától 8 óráig folyamatosan voltak szentmisék az ereklyekápolnákban. Gyóntak és áldoztak a zarándokok… Negyed 8-kor a mozsárágyú jelzésére a Belvárosból, Szentgyörgymezőről, a Vízivárosból és Párkányból megindultak a zászlós körmenetek a bazilika felé, papjaik vezetésével. Fél 8-kor gyülekezett a papság a bazilika melletti téren, ahol beöltöztek. 8 órakor a hercegprímás hatfogatú díszhintója elindult a kispalotából, ágyúk dübörögtek és a város összes harangja zengett… Délután egy órakor kezdődött el az első főpapi szentmise, teljes asszisztenciával. … A szentelés reggel 8 órától egészen délután 3-ig tartott.”

Az ünnepi alkalomból készült emlékkönyv, jegyzőkönyvek és a korabeli sajtó alapján így rekonstruálható, hogy miként zajlott a Magyar Katolikus Egyház főtemplomának, az esztergomi bazilikának – teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház – felszentelése.

Miért mondhatjuk, hogy az esztergomi bazilika Magyarország templomainak feje, anyja, tanítója és érseki temploma? Milyen terveket készített a bazilika három tervezője, illetve építőmestere Kühnel Pál, Packh (Keresztelő) János és Hild József? Miért akadt el többször az építkezés, és mi vezette a bazilika négy XIX. századi építtető prímását Rudnay Sándort, Kopácsy Józsefet, Scitovszky Jánost (aki felszentelte), és Simor Jánost (akinek az épület befejezése köszönhető) akkor, amikor szorgalmazták az építkezést? Hogyan tükrözik Magyarország főtemplomának műalkotásai a reformkor, az önkényuralom és a millennium idejének ikonográfiai programját? Milyen volt az építkezés és a felszentelés sajtóvisszhangja?

Erről – és sok egyéb ismert, vagy a nagyközönség által kevésbé ismert tényről – olvashatnak az érdeklődők az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából augusztus 31-én megjelent kötetben, amely az esemény alkalmából rendezett tudományos emlékülés előadásait tartalmazza.

A szép kiállítású, képekkel gazdagon illusztrált kiadvány az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye megbízásából a Szent István Társulat gondozásában látott napvilágot, szerzői: Erdő Péter, Horváth Alice, Pattantyús–Ábrahám Ádám, Beke Margit, Cséfalvay Pál, Prokopp Mária, Fülöp Éva, Czékli Béla és Hegedűs András, szerkesztője Beke Margit, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottságának elnöke. A fotókat Mudrák Attila készítette.

A bazilika felszentelésének 150. évfordulójára kiállítással is emlékeznek az esztergomi Keresztény Múzeumban. Szeptember 2-án, délelőtt 10-30-kor Erdő Péter bíboros ünnepi szentmisét mutat be a bazilikában, majd felszenteli a felújított Nagyszeminárium épületét.

Magyar Kurír