Angolul is megjelent Mindszenty József levelezése a Vatikánnal

2017. május 23. , kedd | 19:59

A Veritas Történetkutató Intézet és a Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent öt könyvet, köztük Mindszenty József Szentszékkel folytatott levelezésének angol nyelvű kiadását mutatták be május 23-án délelőtt a Budapesti Gazdasági Egyetemen.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Somorjai Ádám és Zinner Tibor Correspondence of Cardinal József Mindszenty with the Holy See from the American Legation, 1956–1971 című kötetét Zombori István egyháztörténész, a Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott igazgatója mutatta be. A könyv magyarul tavaly jelent meg, A Szabadság térről Washingtonon át a Vatikánba és vissza – Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek követségi levelezése az Apostoli Szentszékkel 1956–1971 címmel, a Veritas Könyvek 4. köteteként, a Veritas Történetkutató Intézet és a Magyar Napló Kiadó közös kiadványaként. A több mint 700 oldalas kötet angol nyelvű kiadásához az intézet anyagilag nem tudott hozzájárulni, ezért azt a bencések Sankt Ottilien-i Főapátságának kiadója gondozta.

Zombori professzor rendkívül értékesnek minősítette Somorjai Ádám bencés szerzetes, tanár és Zinner Tibor történész könyvét – külön kiemelte a fordító, Zinner Judit kiváló munkáját –, aminek jelentőségét növeli az angol nyelvű megjelenés. Napjaink latinja ugyanis az angol, így világszerte rengeteg emberhez jut majd el a kötet. Erre biztosíték a német bencés kiadó is, amely minden bizonnyal nagy súlyt fektet majd a kötet terjesztésére az egész világon – fogalmazott. Az egyháztörténész idézte a szerzők állítását a magyar kiadáshoz írt előszóból: ez a könyv nem monográfia, hanem forráskiadvány, válogatás, amelynek célja, hogy bemutassa a bíborost, mint korának egy „szeizmográfját”, egy embert, aki egy adott közegben és korban, egy adott helyen reagált azokra a történésekre, amelyeknek egyik meghatározó személyisége volt. Közismert tény, hogy a Katolikus Egyház hierarchikus szervezet, amelynek élén az Egyház feje, a pápa áll. Minden egyes országban az adott egyházi vezetők kinevezése a pápa joga és kötelessége. Ilyen értelemben Mindszenty József és a Vatikán kapcsolata nemzetközi ügy is.

A Katolikus Egyház szempontjából vizsgálva a „vasfüggöny” kifejezés alapvetően öt országot takar: Lengyelországot, a varsói bíboros érsekkel, Stefan Wyszynskivel; Csehszlovákiát, Jozef Beran prágai bíboros érsekkel; a Tito-féle Jugoszláviát, Alojzije Stepinac zágrábi érsek-bíborossal; Magyarországot, Mindszenty József bíborossal és Romániában Erdélyt, Márton Áron püspökkel. Öt szocialista ország, Moszkvának alárendeltek – Jugoszlávia kivételével – és öt személy, akiknek sorsa sok mindenben hasonló, ugyanakkor különböző is. Kapcsolatuk a Vatikánnal nemzetközileg fontos kérdés, és ennek jobb megértésében segít bennünket ez a most angolul is megjelent kötet – hívta fel a figyelmet Zombori István.

Az 1956–1971 közötti időszak rendkívül izgalmas korszak, a hidegháború része, ebben az ideológiailag harcos világban pedig nagyon fontos tényező a Szentszék, és ugyanilyen lényeges kérdés, hogy a világegyház vezetője, a pápa miként viszonyul Kelet-Európához, az ott élő több tízmillió katolikushoz. Az is lényeges kérdés, milyen a viszony a Szentszék és a vasfüggöny mögött korlátok közé szorított egyházi hierarchia és a papok között. Somorjai Ádám és Zinner Tibor öt nagy fejezetben tárgyalja az 1956–1971 közötti másfél évtizedet, minden korszakot egy-egy adott pápa személye határoz meg. Az első korszak XII. Piusz személyéhez fűződik, aki 1958. október 9-én halt meg. Pápaválasztásra hívták a bíborosokat, s köztük meghívót kapott Mindszenty József is. Ez volt az első olyan nemzetközi alkalom, amikor a Vatikán hivatalosan lépett. A szerzők azt vizsgálják, mi volt az álláspontja ebben a kérdésben a Vatikánnak, illetve Mindszenty mit szólt a meghíváshoz, akart-e menni, engedték-e?

A második rész a pápai szék megüresedését tárgyalja, majd az új pápa megválasztását XXIII. János személyében, 1958. október 28-án. A harmadik időszak az ő pápaságáról szól, 1963 júniusáig. A negyedik időszak az újabb pápahiány időszaka, amikor ismét szóba kerül, hogy a bíborost újra Rómába hívják a pápaválasztásra. Az ötödik időszak VI. Pál pápasága, 1963. június 21-étől 1971. június 28-áig tart, amikor Mindszenty József kilép az amerikai nagykövetség kapuján és néhány óra múlva az országot is elhagyja. Az ezt követő részben a szerzők szerényen azt írják: zárógondolatok a bíborosról, a kötet összeállítóitól. Ebben a bíboros követségen való tartózkodásának kérdését vizsgálják, adalékokkal szolgálnak a követségen maradás vagy távozást érintően, hiszen mindez nyitott dolog volt, ugyanis a magyar állam elítéltként tekintett Mindszentyre.

Zombori István leszögezte: a kötetben olvasható forrásokból egy rendkívül izgalmas, kiemelkedő személyiség bontakozik ki. A források szemernyit sem módosítanak a bíboros heroizmusáról, állhatatosságáról bennünk élő képen, kétségtelen, hogy főpásztorként „magára vette a keresztet”, meghozta azokat az áldozatokat, melyeket az adott korban belső lelkiismerete parancsának engedelmeskedve szükségesnek tartott. Mindez méltóvá teszi őt arra, hogy boldoggá, majd később szentté avassák.

Rezsőházy Rudolf Testis Historicum – Adalékok egy kor megértéséhez, 1944–2015 című könyvét Boross Péter egykori miniszterelnök ismertette. Kifejtette: a kötet első részében az 1929-ben született szerző 1944–49 között írt naplóját olvashatjuk. Rezsőházy Rudolf a jelzett időszakban a piarista gimnázium tanulója volt, és egy pesti kamasz szemével jegyezte le gondolatait, érzéseit. Természetes tehát, hogy abban nincsenek reflexiók a falun történt eseményekre. Vidéken akkoriban már drámai történések zajlottak. Az országot megszállás alatt tartó szovjet csapatok elhitették a parasztokkal, hogy a föld végre azoké lesz, akik megművelik. Ám szándékosan osztogattak 5–10 hold földet, mert tudták, hogy ezek életképtelenek, és így könnyebben beterelhetik majd az embereket a téeszbe. Az egykori kormányfő kiemelte: a 17 éves, piarista gimnáziumba járó Rezsőházy Rudolf fogalmazásából egyértelműen megállapítható, hogy az egyházi iskolák színvonala rendkívül magas volt. Az oktatás és a nevelés egyformán fontos volt ezekben az intézményekben. Rezsőházy naplóját áthatja a hit és a remény. Kiderül az is, hogy az Egyház milyen erős volt akkoriban. Egyházi személyek segítették a húszéves fiatalembert, hogy 1949-ben, amikor már egyértelművé vált, hogy Magyarországon győzött a kommunista diktatúra, két barátjával, Szabó Dénessel és Lámfalussy Sándorral együtt a belgiumi Leuvenbe távozhassanak. Külföldön mindhárman kibontakoztatták tehetségüket: Rezsőházy Rudolf egyetemi tanár lett a Leuveni Katolikus Egyetemen (Katholieke Universiteit Leuven), a gazdaság-, társadalom- és politikatudományi karon tanított, kereszténységéhez és magyarságához mindvégig hű maradt. Lámfalussy Sándort az euro atyjaként tartjuk számon, míg Szabó Dénes Kanadában, a Montreali Egyetemen (University of Montreal) tanított, nemzetközi szintre emelve a kriminológia tudományát.

Rácz János Mesterségünk címere: életrevalók című interjúkötetét Kő András mutatta volna be, de váratlan külföldi útja miatt nem tudott jelen lenni. Ismertetőjét ezért Jezsó Ákos, a Veritas sajtófőnöke olvasta fel. A kötet tizenegy interjút tartalmaz, és különleges nézőpontból eleveníti fel 1956-ot: olyan emberek válaszolnak a riporter, Rácz János kérdéseire, akik a forradalom leverése után Nyugatra emigráltak, és ott próbáltak új életet kezdeni. Többek között arról beszélnek, hogy a menekültek számára eldorádónak számított Svájc és Amerika. Valamennyien beszámolnak a menekülés útvesztőiről. Egyikük így fogalmaz: „Hiszek az isteni gondviselésben, mert olyan nincs, hogy tíz méterről a farkaskutya ne észlelne egy embert. Az, hogy a két pufajkás nem vett észre, rendben volt, de hogy a kutya nem vett észre, ezt én azóta sem értem.”

A könyvbemutatón Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a Veritas Intézet 2016-os évkönyvét, míg Fodor Lajos nyugállományú vezérezredes Kiss Dávid A munkásőrség története, 1957–1989 című könyvét méltatta.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
csak-azok-kepesek-vedelmezni-akik-szeretettel-szolgalnak-ferenc-papaert-adtak-halat-budapesten
Csak azok képesek védelmezni, akik szeretettel szolgálnak! – Ferenc pápáert adtak hálát Budapesten

Ferenc pápa megválasztásának hatodik évfordulója alkalmából Michael August Blume érsek, apostoli nuncius ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be magyar nyelven, Szent József főünnepén, március 19-én a budapesti Szent István-bazilikában.

2019. március 19. , kedd
szent-jozsef-es-mai-apak-interju-asztalosne-elekes-szende-pszichologussal
Szent József és a mai apák – Interjú Asztalosné Elekes Szende pszichológussal

Szent József Jézus életében betöltött szerepéről és az apák mai helyzetéről beszélgettünk Asztalosné Elekes Szende pszichológussal, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárával.

2019. március 19. , kedd