Asia Bibi ügyének védelmezői

A keresztények és az emberi jogok védelméért küzdő muzulmánok aláírásokat gyűjtenek, a szabadulásáról felröppenő hírek hallatán sokan kifejezték örömüket. A fundamentalista csoportok viszont tiltakoznak, és gyilkossággal fenyegetőznek. Szabadulásának hírét egyelőre nem erősítették meg, egyes források szerint Asia Bibi még mindig börtönben van, mások szerint védőőrizetben helyezték el biztos helyen.

Joseph Coutts, Faiszalabad püspöke, a Pakisztáni Püspöki Konferencia alelnöke a Fides hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy az utóbbi tíz évben folyamatosan növekedett a vallási kisebbségek és a muzulmán társadalom mérsékelt csoportjaival szembeni türelmetlenség. Coutts püspök elmondta, hogy Asia Bibi igazságtalanul szenved: „a vallási okok miatti gyűlölködés és a káromlás elleni törvény áldozatainak szimbóluma.” A káromlás vádját gyakran fegyverként használják azok, akik személyes bosszút akarnak állni valamiért. A szufi szentélyek látogatói is gyakran szenvednek el terrorista támadásokat. A mérsékelt muzulmán vezetők és értelmiségiek közül is többeket ért már támadás, néhányukat meg is gyilkolták. Mivel muzulmánokat is érint a törvénnyel való visszaélés, az nem csupán a vallási kisebbségek, hanem az egész civil társadalom ügye. Az ügy olyan erős érzelmeket, irracionális reakciókat vált ki, mintha keresztes hadjárat folyna Mohamed próféta ellen, és a védelmére kellene kelni. Nagyon fontos tisztázni, hogy a törvény eltörlésével nem az iszlám elleni sértéseket akarják igazolni. A fundamentalisták azt mondják, hogy ha a keresztények nem sértegetik a Koránt, nem kerülnek bajba; Asia esete viszont éppen azt bizonyítja, hogy ez nem így van, hiszen a törvényt sokan eszköznek használják. Elég egy hamis tanú, és börtönbe zárják a vádlottat anélkül, hogy ellenőriznék a tanúskodás hitelességét.

Már több politikai vezető is megpróbálta módosítani a törvényt, de a radikális iszlám erők mindig meghátrálásra kényszerítették őket. Nagyon fontos gátat szabni az erőszaknak. Küzdeni kell az olyan csoportok ellen, amelyek erőszakkal próbálják érvényre juttatni a sariát. A püspök hangsúlyozta, hogy a keresztények kicsiny kisebbséget alkotnak az országban, igyekeznek megteremteni a béke, az igazságosság, a párbeszéd légkörét maguk között, és remélik, hogy hazájukban győzni fog a demokrácia, az igazság. A keresztények mindig is a törvény eltörléséért küzdöttek. Ma már a bírók is azt mondják, hogy változtatni kell rajta, de legalábbis az ügymeneten, hogy ne lehessen visszaélni a törvény szavával. Azt szeretnék, hogy csak konkrét bizonyítékok alapján lehessen alkalmazni. A püspök elmondta, hogy a politikai és társadalmi élet sok muzulmán szereplője támogatja a káromlásról szóló törvény eltörlésére irányuló kampányt.

Reményt kelt az emberekben, hogy komoly befolyással rendelkező emberek, mint Asma Jahngir ügyvéd szintén foglalkoznak a témával. Ugyancsak a Fides hírügynökség számolt be arról, hogy Sherry Rehman, a Pakisztáni Néppárt parlamenti képviselője a következő parlamenti ülésen kéri majd a törvény felülvizsgálatát. A vallási kisebbségek parlamenti bizottságán belül létezik egy istenkáromlási ügyekkel foglalkozó albizottság. A javaslat arra irányul, hogy a parlament konkrét utasítást adjon ennek a bizottságnak a törvény felülvizsgálatára.

A nemzetközi nyomás hatására Asif Ali Zardari pakisztáni elnök elkérte a kisebbségekkel foglalkozó minisztertől az Asia Bibi ügyéről szóló jelentést. A pakisztáni legfelsőbb bíróság vezetőjét pedig ügyvédek és jogászok szólították fel, hogy saját hatáskörében vizsgálja felül az ítéletet. Tahira Abdullah, emberi jogokért küzdő muzulmán aktivista arról számolt be a hírügynökségnek, hogy keresztények és muzulmánok tömegeire számítanak az Asia Bibi ügyével kapcsolatos meghallgatások alkalmával a legfelsőbb bíróság nagytermében. Mohammed Aslam Kahaki, neves muzulmán jogász pedig elmondta, hogy az iszlám tiltja a nők halálbüntetését. Hangsúlyozta, hogy Asia Bibit éppen az Áldozat Ünnepének napjaiban éri ez a szenvedés, és ez ellentmond az ünnep szellemének, amelynek értelmében támogatni és segíteni kell a testvéreket.

Magyar Kurír

(tzs)