Az Egyház küzd a nyomor ellen

A Vatikáni Rádió munkatársa a kérdéssel kapcsolatban Robert Sarah bíborossal, a Cor Unum Pápai Tanács elnökével beszélgetett, aki a pápa szeretetszolgálatra irányuló tevékenységét koordináló vatikáni dikasztérium vezetője. A tanács feladata, hogy a világ Karitász irodáin keresztül eljutassa a pápa és az egyház adományait a legszegényebb sorú lakosságnak, a természeti katasztrófák sújtotta területek lakóinak.

Sarah bíboros elmondta, hogy a szegénység mindig is jelen volt, mint emberi valóság, amelyet maga az ember idéz elő. Ugyanis, ha háborús körülményeket teremtünk, akkor abból egyértelműen szegénység születik; ha olyan gazdasági rendszert építünk, amely csak a gazdagoknak kedvez, ismét előáll a szegénység problémája – magyarázta a bíboros. A szegénység tehát emberi valóság, amelynek azonban nem csak negatív oldalai vannak. Pozitívuma például az, hogy egyszerűbben, a felesleges dolgok felhalmozása nélkül él az ember. Tapasztalatból tudom, hogy a szegény országok lakói vidámabbak, nagyobb bizalommal vannak az élet iránt, nagyobb tiszteletet éreznek más népek iránt. Le kell győznünk a nyomort, ugyanakkor elegendőek a legszükségesebb dolgok egy méltóságteljes élethez. Jézus maga mondta: Boldogok a szegények – emlékeztetett Sarah bíboros. Azonban meg kell tudni különböztetni a nyomort a szegénységtől.

Hogyan válaszol az egyház a nyomor drámájára? A misszionáriusok mindig is azért küzdöttek, hogy méltóságot adjanak az embernek, hogy biztosítsák számára az ételt és az egészséget, iskolákat hoztak létre, támogatták a szegényeket a termelés javításában. A szegénység elleni küzdelem tehát azt jelenti, hogy jobbá tesszük a népek munka- és életkörülményeit, nem csak anyagi, hanem lelki szinten is. Ezt teszi az Egyház – hangsúlyozta a Cor Unum Pápai Tanács elnöke.

A pápai dikasztérium elnökeként elvitte a Szentatya támogatását a haiti, a japán földrengést elszenvedett embereknek, Libanonba utazott, hogy látogatást tegyen a szíriai menekülteknél. Mit jelentett ez a találkozás? – tette fel a kérdést a riporter. Sarah bíboros elmondta: az emberek elvárásai érintették meg legjobban ezen utazások alkalmával. „Japánban tett látogatásom után két hónappal kaptam egy levelet egy buddhista asszonytól, aki ezt írta: a földrengés után véget akartam vetni életemnek, de miután láttam Önt, hogy virágokat hint a tengerbe az elhunytak emlékére, hogy imádkozik értük és szenvedő családjaikért, meggondoltam magam. Ezen tapasztalatok érintenek meg leginkább” – mondta a bíboros.

A Cor Unum Pápai Tanács nem csak azért tevékenykedik, hogy anyagilag támogassa a rászorultakat, hanem hogy lelki támaszt biztosítson nekik. Visszaadni egy nő életének méltóságát többet ér bármennyi millió készpénznél. Látván a szegénységet, a szenvedést, az ember jobban tud imádkozni a világért is, amelynek békére van szüksége. Aki valóban jobb világot hozhat nekünk, az maga Jézus Krisztus, akire most az adventi időszak során várakozunk. Jézus a szívünkben, családjainkban, politikai és gazdasági intézményeinkben kell, hogy megszülessen. Ő képes mindent megváltoztatni – nyilatkozta a Vatikáni Rádió műsorában Robert Sarah bíboros, a Cor Unum Pápai Tanács elnöke.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír