Az egyházak és a közművelődés kapcsolata

A megnyitót Szurmainé Silkó Mária főosztályvezető, az OKM Közművelődési Főosztályának vezetője tartotta, majd Csepregi András, a minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője köszöntötte a résztvevőket. Borbáth Erika, az Intézet főigazgatója a partnerség fontosságát hangsúlyozta az egyházak és a művelődési szervezetek között, hiszen a közös kulturális programok kölcsönös előnyökkel járnak.

Egyházi részről elsőként Beer Miklós, a Váci Egyházmegye főpásztora tartott előadást. Mintegy válaszolva Borbáth Erika felvetéseire több pontban foglalta össze gondolatait. Úgy vélte, az elődeinktől ránk hagyott kulturális örökséget ápolnunk kell. Szülőhelyének, Zebegénynek számára legmeghatározóbb épülete a Kós Károly és Jánszky Béla tervezte szecessziós templom, melynek falképeit Körösfői Kriesch Aladár készítette. Az egyház nemcsak szakrális épületein keresztül nyújt lehetőséget a művelődésre. Papjai, hitoktatói, tanárai szóban is, tettekben is mindennapi kultúraközvetítők. Beer Miklós egyetértett azzal, hogy széles körben fel kéne újítani a népfőiskolai oktatást, emellett a néptánc táborok, kézműves találkozók is segítenek a nemzeti kulturális hagyományok ápolásában. Végül üdvözölte Pálos Frigyes atyát, aki pénteken Forster Gyula emlékérmet kapott.

A Bölcskei Gusztávot helyettesítő Márkus Mihály püspök egy szemléletes példával világította meg, hogyan válik gyakorlati hasznúvá a közművelés. A 80-as években a református egyház által kezdeményezett, alkoholbetegeket segítő akció keretében Biblia-olvasó köröket hoztak létre, s a közösség a későbbiekben is együtt maradt, és értelmes háztáji gazdálkodással töltötte idejét. Sajnálattal említette, hogy a közművelődés még mindig inkább az ismeretátadást jelenti, semmint a kultúra formáinak fenntartását.

Szebik Imre evangélikus püspök a Biblia éve alkalmából a Szentírásnak, mint kultúraközvetítő olvasmánynak a fontosságát emelte ki. Tapasztalatai szerint a művelődési otthonok is szívesen veszik, ha az egyház szervez náluk rendezvényeket.

Kamarás István szociológus előadásában azt hangsúlyozta, hogy az egyház maga is aktív részese a közművelődésnek, a hittanórák keretében sokrétű ismeretközvetítés zajlik, de ide sorolta a templomokban tartott újfajta zenés áhítatokat és a vallásos drámajátékokat. Szűcs Ferenc, a Károli Egyetem rektora az iskolát úgy mutatta be, mint olyan intézményt amely bevonja a diákot a kultúra körébe. Kádár Zsolt református esperes a 2002-ben alapított Egyházi Közművelődési Egyesület viszontagságos történetéről beszélt. Tislér Géza a Magyar Televízió egyházi műsorainak kulturális kínálatát tekintette át. Fritz Zsuzsa, a Bálint Zsidó Közösségi Ház igazgatója elmondta: részükről a nevelő-szórakoztató kultúraközvetítés egyúttal a hazai zsidóság tagjait segíti a vallási és kulturális gyökereikhez való visszatalálásban.

Novotny Zoltán, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke bemutatta, hányféle közművelődési feladatban játszik szerepet szervezetük. Elsődleges céljuk, hogy vallási témák iránt fogékony újságírókat neveljenek, egyházi személyeket is bevonjanak tevékenységükbe, illetve új médiumokat hozzanak létre. Böszörményi Gergely, a Periferic Records igazgatója egyházi népénekeket tartalmazó lemezsorozatuk történetét mesélte el. Végül Bobory Zoltán, a székesfehérvári Szent István Művelődési Ház igazgatója szólt arról, milyen sokrétű közművelődési programmal szolgál az egyház által működtetett intézmény.

Magyar Kurír

Kép: itthonotthonvan.hu