Az élet értelme, hogy szeretetet adjunk és szeretetet kapjunk

A tárlat, amelyet az Akadémia és Magyarország Szentszéki Nagykövetsége közösen szervezett a Kultúra Pápai Tanácsának védnökségével, olaszul a következő címet viseli: A lélek nosztalgiája – magyar megfelelője: A csend vonzásában.

Simon András vallásos grafikus; művei, mint például Keresztútja, mély hitéről tanúskodnak. Számos lelkiségi könyvet illusztrált, sőt maga is közzétett elmélkedéseket. A művész az interjúban elmondja, hogy hogyan kapta meg a hit kegyelmét. Rávilágít arra, hogy az új evangelizációban milyen szerepet tölthet be néhány egyszerű vonal, amely mély tartalmat közvetít és az üzenet azonnal eljut a rajz szemlélőjéhez. A csönd különösen is fontos ahhoz, hogy a világ zaján keresztül meghalljuk Isten nekünk szóló hívását.

A Németh Pál kurátor által gondozott kiállítás április 15-ig tekinthető meg a római Magyar Akadémián. (Via Giulia 1.)

Néhány gondolat a művész honlapján olvasható vallomásokból: „Lelki és egzisztenciális értelemben is mély válságba kerültem. Úgy éreztem, rajtam valóban már csak az Isten segíthet. Egy mélységesen mélyen átélt imádságban leborultam hát elé, és arra kértem, hogy könyörüljön rajtam és adjon nekem tehetséget az Ő végtelen gazdagságából. Olyan tehetséget, amely képessé tesz arra, hogy megtalálva egyéni és másokkal össze nem téveszthető stílusomat ki tudjam fejezni mindazt, amit rejtett kincsként a lelkemben hordozok. Hálám jeleként azt ajánlottam fel, hogy ha megajándékoz a kért talentummal, akkor azzal én nem a magam, hanem az Ő dicsőségét fogom szolgálni. Hiszem és úgy is tapasztalom, hogy Isten meghallgatta a kérésemet. Én pedig gyönyörűségemet találom abban, hogy a rajzaimmal Őt szolgáljam, róla beszéljek és Őt dicsérjem”.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír