Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) az iskolai hitoktatásról

A találkozóról Aldo Giordano prelátus, a CCEE főtitkára tájékoztatta a SIR hírügynökséget. Elmondása szerint az európai iskolai hitoktatásról végzett felmérés rendkívül változatos képet tár elénk az egyes országok vallási megoszlása szerint. Európában az iskolai vallásoktatással kapcsolatban három alapkérdés merül fel: a jelenlegi kedvezőtlen kulturális légkör, ugyanakkor megújult érdeklődés a vallási tényező iránt, a vallásoktatás tudományként történő meghatározása, és végül szerepe és megvalósításának módozatai a pluralista és többvallású társadalomban.

A felmérésből kiderül, hogy az iskolai hitoktatás az egyes országokban lehet kötelező, választható és fakultatív. Íme néhány példa: Ausztriában, Cipruson és Németországban kötelező, felmentési lehetőséggel. Belgiumban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban kötelező jelleggel választható több tantárgy közül, míg Olaszországban, Írországban és Magyarországon fakultatív tantárgy.

A vallásoktatás továbbra is fontos tényező és a legtöbb országban igényt tartanak rá, ám növekvőben van egy olyan kulturális légkör, amely gyanakodással tekint a hitoktatásra, és a vallást a magánszférába akarja szorítani. Ezzel szemben a vallásoktatás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy nép megértse saját identitását, kultúráját és tetteinek indítékait – mondta a SÍR hírügynökségnek az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának főtitkára. A hitoktatás a többi iskolai tantárgyhoz hasonlóan tudomány: nem a hitre vezetés útja tehát, vagy katekézis, hanem olyan diszciplína, amely tanulmányozza a vallási eseményt. Ennél fogva megfelelő felkészültséggel rendelkező oktatókra van szükség, akik ugyanakkor személyesen is megtapasztalták a hit élményét. Helyes tehát, hogy az egyház döntsön alkalmasságuk felől, és az egyháztól kapjanak megbízatást erre a feladatra – szögezte le Aldo Giordano prelátus. Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Nagy Britannia, Görögország, Olaszország és Svédország – ezek azok az országok, amelyek elismerik a hitoktatók állami státuszát.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a mai multikulturális és többvallású társadalomban felekezeti vagy pedig semleges, csupán etikai jellegű oktatásra van-e szükség, Aldo Giordano prelátus a következőket mondta: „Meg vagyunk győződve arról, hogy a legjobb út a felekezeti vallásoktatás, vagyis amely minden országban a többség felekezetének felel meg, hiszen leginkább a többség vallása alakítja egy ország kultúráját és azonosságtudatát.”

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír