Június 11-14. között tartották éves ülésüket az európai püspöki konferenciák szóvivői. Tanácskozásukon Fritzné Tőkés Éva, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóreferense is jelen volt. Az intenzív négynapos programon az egyházi kommunikáció felelősei és szakértői vettek részt. Találkoztak a portugál fejlesztési miniszterrel és az egyes püspöki konferenciák képviselői beszámoltak az adott ország problémáiról. Foglalkoztak az ukrajnai és a bosznia-hercegovinai helyzettel is. A találkozó a fatimai kegyhelyre tett látogatással zárult szombaton.
A bevezető előadást „Ferenc pápa, egy globális kommunikátor” témáról Paul Wuthe, az osztrák püspöki konferencia sajtóirodájának igazgatója tartotta. Tájékoztatott, hogy Ausztriában 2013-ban a „Habemus papam”, az új pápa bejelentéséről szóló tv közvetítés volt a legnézettebb műsor. A Szentatya mindennapi nyelven, bárki számára érthetően tudja átadni a keresztény üzenetet, amely ezért felkelti az érdeklődést. A pápa gesztusaival is kommunikál, amelyek nem szorulnak magyarázatra. Elég itt a betegek, az idősek megölelésére gondolni, vagy a börtönbeli lábmosás jelenetét felidézni. Ami még kommunikatívabbá teszi szerinte a pápát, az a személyes hitelessége. Ezért tanúságtétele azonnal hatásos és közvetlen, sosem elvont. Stílusa elemei közé tartoznak szavai, viselkedése, öltözködési módja, továbbá például az, hogy busszal együtt utazik a bíborosokkal, vagy hogy a Szent Márta Házban lakik.
Wuthe emlékeztetett, hogy előbb vagy utóbb számítani lehet arra, hogy a média érdeklődése visszaesik, illetve hogy a pápa üzeneteit félreértik, vagy egyesek eszközként saját céljaikra kihasználják. Ezért fontos, hogy az egyházi kommunikációban dolgozók pontosan idézzék azt, amit a pápa mond, és ahogyan azt mondja, mindig kontextusba helyezve üzenetét.
A lisszaboni találkozón felszólalt Lorenzo Baldisseri bíboros, a püspöki szinódus főtitkára is. Beszédében kiemelte, hogy az Egyház számára az elindulás elsősorban Isten szavának meghallgatását jelenti, de szükséges a személyek aggodalmainak és problémáinak meghallgatása is. Ezért első alkalommal a történelem során olyan felmérést készítettek, amely mindenkinek hangot és lehetőséget adott a megnyilatkozásra, nem a hatalom, hanem a szolgálat logikája szerint, hogy együtt mint Egyház, és mint emberi és hitbeli közösség keressük a kihívásokra a lehetséges megoldásokat. A kérdőív kapcsán Baldisseri bíboros megállapította, hogy a részvétel minden várakozást felülmúlt, ami megerősíti az ezzel kapcsolatban hozott döntések hitelességét.
A pápa a családról szóló szinódus két állomását határozta meg – tájékoztatott a bíboros. Az első az őszi tanácskozás, amely értelmezi a kérdéses helyzetet („status questionis”), és egyben összegyűjti a püspökök tanúságtételeit, javaslatait, hogy hitelesen tudják hirdetni és megélni az evangéliumot a család számára. A második állomás a 2015-ben esedékes rendes közgyűlés, amely során cselekvési irányvonalakat keresnek és javasolnak a személy és a család pasztoráció számára. Nem két elkülönülő szinódusról van szó, hanem ugyanannak az eseménynek két mozzanatáról – hangsúlyozta a szinódusi főtitkár. Három dokumentum jelöli ki a szinódus útját: a munkadokumentum, az őszi rendkívüli szinódus dokumentuma és a 2015-ös rendes közgyűlés záródokumentuma.
A munkadokumentumot (Instrumentum laboris) a beérkezett válaszok alapján állították össze, de ez nem érvényteleníti a tényt, hogy a püspökök szinódusának anyagáról van szó. A dokumentum világosan mutatja, hogy paradigmaváltásnak vagyunk tanúi. Tagadhatatlan, hogy a jelenlegi módszertan, amely érinti az ülés lefolytatásának menetét is, dinamizmust ad az intézménynek, bevonva az Egyház egészét a folyamatba – mondta lisszaboni beszédében Lorenzo Baldisseri bíboros, a családdal foglalkozó őszi szinódus főtitkára.
Magyar Kurír