Az igazságosabb és testvériesebb világ még várat magára

A konferencia május 19-én délelőtt elhangzott előadásai részben azt vették górcső alá, hogy mennyiben változott – javult vagy romlott – a helyzet a szociális körlevél megjelenése óta, illetve, hogy az abban megfogalmazott ajánlások mennyire hatottak a társadalomra.

Zlinszky János professzor arra mutatott rá Szociális biztonság című előadásában, hogy nem sikerült elérni a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegek minimális jogainak biztosítását, és az Alkotmányban garantált jog- és szociális biztonság több eleme nem valósul meg a gyakorlatban. Az igazságosabb és testvériesebb világ még várat magára. Az előadó több példával is alátámasztotta kijelentését: sokszor kezeljük tárgyként a rászorultakat, sérül az emberi méltósághoz, a testi és lelki egészséghez, az alkotó munkához való jog. A helyzet magától nem fog változni – figyelmeztetett Zlinszky János –, ezért harcolni kell, s ezt a harcot mindenkinek magában kell kezdeni. A rendelkezésünkre álló jogokkal élni kell és nem visszaélni fogalmazott az előadó.

Tomka Miklós előadásában nemzetközi összefüggésben elemezte a körlevelet. Megállapította: egy ilyesfajta egyházi megszólalás olyan társadalmat feltételez, amely plurális, az együttműködésre épít, és természetesnek veszi, hogy az Egyház is részese kíván lenni a társadalom alakításának. Ez a magatartás Európa keleti felén nem magától értetődő. Ugyanakkor éppen Kelet-Európában számít az Egyház még mindig a legnagyobb tömegszervezetnek.

Az előadó történeti visszapillantást is tett, utalva azokra a jelentős állomásokra, amelyek hatására az Egyház kikerült abból a válságból, amelybe a XIX. század végére jutott. A világ kihívásaira az Egyház sokáig nem találta meg a választ, bezárkózótt. Ezt a visszahúzódást törte meg XIII. Leó pápa Rerum novarum kezdetű pápai enciklikája (1891), amelyben először szólalt meg az Egyház társadalmi kérdésekben. Ezt azután több hasonló szellemű pápai enciklika követte. A II. Vatikáni Zsinat álláspontja, amely szerint az Egyház része a társadalomnak, és kötelessége, hogy annak alakításában is részt vegyen, szintén döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy sorban megjelenjenek a régiónkénti, országonkénti helyzetelemzések. 1986-ban az amerikai püspöki konferencia adott ki szociális körlevelet, a magyar körlevéllel szinte egyidőben sorra jelentek meg az osztrák, a német, a cseh, sőt az orosz ortodox egyház pásztorlevelei is. Ezek ugyan módszertani szempontból különbözőképpen közelítenek a kérdéshez – van amelyikben az elméleti, filozófiai megközelítés dominál, van amelyik – ilyen a magyar is – sokkal inkább a tényfeltárást, a gyakorlati szempontokat tartja fontosnak.

Az azonban biztos – fogalmazott Tomka Miklós – hogy megváltozott a kereszténység, a vallás és a társadalom viszonya. Azt az állítást, amely szerint a vallás magánügy, túlhaladta az idő. A körlevél fogadtatása pozitív volt mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban – állapította meg Tomka Miklós.

Farkas Beáta a tíz évvel ezelőtti dokumentum helyzetértékelését és ajánlásait vetette össze a mai helyzettel. Többek között megállapította: a körlevélben felvetett problémák legtöbbjében ma sincs jelentős pozitív változás. A társadalmi köztudatban a tisztánlátás, az ok-okozati felismerés nem lett világosabb. Megmaradt a zömében külföldi tőkeerős vállalatok és a súlyos gondokkal küzdő kisvállalkozók kettőssége a gazdaságban, a tehetősebb középréteg igen kicsi. Máig nem sikerült felszámolni a fekete gazdaságot. A gazdasági erkölcs terén a magánszektorban pozitív változások köveztkeztek be, ez azonban egyáltalán nem mondható el az állami szektorról – vélte az előadó.

Tomka Miklós is, és Farkas Beáta is megállapították, hogy a körlevél – bár jelentős, és pozitív visszhangot váltott ki – mégsem tudott igazán kovásszá válni a magyar társadalom alakításában. Ennek okát az előadók főként abban látják, hogy egyfelől hiányzik az Egyházban és a civil életben az az intézményrendszer, amely folyamatosan napirenden tudja tartani ezeket a kérdéseket, másfelől hiányoznak azok az értelmiségi műhelyek is, amelyek segítségével keresztény értelmiségi válaszok születhetnek a felmerült gazdasági és társadalmi kérdésekre.

Magyar Kurír