Az iszlámábádi bíróság Rimsha feltételes szabadlábra helyezését vizsgálja

Raja Ikram, Rimsha egyik védője bizakodóan nyilatkozik: „A dolgok jó irányba haladnak: a nyomozás első eredményei szerint a vád egyik legfontosabb tanúja maga gyártott hamis bizonyítékokat védencem ellen.” Szeptember 2-án ugyanis letartóztatták az ügy helyszínéül szolgáló Mehrabad negyed molláját, aki ellen több tanú is vallotta, hogy ő maga égette meg a Korán lapjait, amiket azután szándékosan Rimsha táskájába tett.

A vád képviselője, Rao Abdur Raheem ügyész természetesen ellenzi Rimsha szabadlábra helyezését, noha a bíróságnak bemutatott orvosi papír szerint a kislány szellemi képességei nem ütik meg az ő korában elvárható szintet. „A rendőrségi nyomozók nem pártatlanok – jelentette ki. – Azt akarják, hogy a kislány szabadlábra kerüljön.”

Rao Abdur Raheem nem rejti véka alá ideológiai hovatartozását: irodája falára kitette annak a Mumtaz Qadrinak a fényképét, aki 2011 januárjában megölte Szalman Taszír pandzsábi kormányzót, mert az kritikával illette a káromlási törvényt. „Mumtaz Qadri a testvérem. Megölt egy embert, aki káromlást követett el. Nemes cselekedetet hajtott végre” – jelentette ki az ügyész kollégái helyeslése mellett. Szalman Taszíron kívül más is az életével fizetett, aki megkérdőjelezte a szóban forgó törvényt, köztük Shahbaz Bhatti, a vallási kisebbségek minisztere, akit 2011. március 2-án gyilkoltak meg.

Tahir Ashrafi molla, a Pakisztáni Ulémák Tanácsának elnöke, dacára annak, hogy szervezete soraiban radikális tagok is vannak, nyilvános kampányt folytat a keresztény kislány szabadon bocsájtásáért. „Nem is találok rá szavakat, mennyire elítéljük a mehrabadi molla tettét, aki azért égette meg a Korán lapjait, hogy hamis bizonyítékokat gyártson egy kiskorú ellen” - nyilatkozta.

Sőt, Tahir Ashrafi ennél tovább is megy: „A kormánynak nyomozást kell folytatnia, hogy kiderítse, mi is történt valójában, mert lehet, hogy nem is ez a molla az egyetlen bűnös az ügyben. Ki kell nyomozni, hogy nem egy ingatlanmaffia áll-e az ügy hátterében, aki rá akarja tenni a kezét a keresztények földjeire.”

Rimsha ügyében elég sok a megválaszolatlan kérdés. A káromlási törvényt, melynek áldozatai egyébként többségében muzulmánok, gyakran személyes konfliktusok, szomszédi viták vagy földkérdések eldöntésére használják. Abban a negyedben, ahol Rimsha élt, feszült a hangulat. A mecset előtt az emberek kitérnek az újságírói kérdések elől. Egyikük csak ennyit mormog maga elé: „Emiatt az ügy miatt nincs mollánk a mecsetben.”

La Croix/Magyar Kurír