Az óbudavári Schönstatt-kápolna szentelése

Mint arról korábban beszámoltunk, a Schönstatt Mozgalom kápolnájának szentelésére április 2-án, szombaton került sor a Balaton-felvidéki Óbudaváron.

A szentelést szentmise keretében Márfi Gyula veszprémi érsek végezte, koncelebrált Bíró László, a családokért felelős püspök, P. Franz Brügger tartományfőnök, P. Tilmann Beller, P. Dr. Korzenszky Richárd perjel, Polgári Ferenc vizsolyi plébános, Jávorka Lajos plébános Kecskemétről, és még további 30 pap. Az alig 50 lakosú falucskában közel másfélezer ember gyűlt össze Szlovákiából, Csehországból, Németországból, Svájcból, Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából, Romániából és Magyarország minden részéből.

Az április 2-án felszentelt kápolna új helyzetet és annak megfelelően új kihívást, feladatot jelent a magyar Schönstatt-családok, a fiú- és leányifjúság, a papok számára: egyengetni a nevelőnő Mária útját a magyar társadalomhoz, hogy megmutathassa a Szűzanya, hogy eligazító, gondoskodó, és szerető kezét a magyar nép fölött tartja.

A Schönstatt Mozgalom a nyolcvanas évek elején kezdett ismertté válni Magyarországon. A mozgalom Veszprémben és a Balaton-felvidék piciny falujában, Óbudaváron indult 1983-ban. Az akkor három családból álló kis közösség a személyes kapcsolatok útján bővült évről évre.

Óbudaváron hamarosan családi lelkigyakorlatokra („Családnapok”) került sor. Évről évre több család jött el, családcsoportok alakultak. A mozgalom kiad egy „Oázis” néven negyedévente megjelenő újságot. A családok meghívták a Szűzanyát otthonukba, a Schönstatti Háromszor Csodálatos Anya és Királynő képét elhelyezték lakásuk szép helyén s ezt a helyet nevezik a „házi szentély”-üknek.

Máriát nevelőnőnek tekintik, aki olyan személyiségekké akarja a családtagokat nevelni, hogy mint férj és feleség, illetve apa és anya egyre inkább krisztusi lelkülettel tudjanak egymáshoz és gyermekeikhez fordulni, ami alapja annak, hogy a gyermekekben is kialakuljon életkoruknak megfelelően ez a lelkület. Kentenich József atyának, Schönstatt alapítójának (1885-1968) karizmája volt, hogy ezt a lelkületet tudta korunk számára érthetővé-élhetővé tenni – s ezt elkezdte fél évszázaddal a II. Vatikáni Zsinat előtt.

Gódány Róbert és Rita/MK