Az örmény egyház szentté kívánja avatni a népirtás áldozatait

A szinódus bizottságot állított fel annak megállapítására, hogy több egyéni vagy egy kollektív eljárás indítása lenne szerencsésebb az áldozatok szentté avatásához, akik számát 1,2 és 1,5 millió közé becsülik. A szinódus következő üléséig a bizottságnak át kell tekintenie az örmény apostoli egyház szentté avatási szabályait és szokásait is.

„Az örmény népirtás áldozatainak szentté avatási ügye egyelőre csupán tanulmányozás alatt áll, de kétségkívül ez volt a mostani szinódus egyik legérdekesebb témája” – nyilatkozta a Fides hírügynökségnek P. Georges Dankaye, a Római Örmény Kollégium rektora, az örmény katolikus egyház szentszéki prokurátora.

A mostani szinódus volt száz év óta az első, melyen az örmény apostoli egyház mindkét ágának püspökei részt vettek: mind azok, akik az ecsmiadzini székhelyű II. Karekin pátriárka alá, mind pedig azok, akik a libanoni székhelyű I. Aram örmény-ortodox katholikosz alá tartoznak.

Örmény álláspont szerint másfél millió örményt telepítettek ki és mészároltak le 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalomban, az ifjútörök kormány uralma alatt. A törökök szerint viszont „csupán” 200–300 ezren, míg a tudományos körökben elfogadott nézet szerint 600-800 ezren vesztették életüket.

Az örmény genocídiumra széles körben tekintenek úgy, mint az egyik első modern, szisztematikus népirtásra. A Török Köztársaság kormánya visszautasítja, hogy az eseményeket genocídiumként jellemezzék. Amikor Franciaország parlamentje 2006-ban bűncselekménynek nyilvánította az örmény népirtás tagadását, Párizs diplomáciai háborúba keveredett Ankarával.

Az örmény népirtásról szól Franz Werfel híres regénye, A Musza Dagh negyven napja.

Az örmény katolikus patriarchátus székhelye a libanoni Bzummarban található.

La Croix/Magyar Kurír