Az osztrákok 39 százaléka számára fontos a hit

Ezt a közvetkeztetést vonhatjuk le abból a közvélemény kutatásból, melyet a közelmúltban végzett a nyugalmazott egyetemi tanár és vallásszociológus Ausztriában egy piac illetve kommunkáció kutatással foglalkozó intézettel összefogásban, a „Vallásosság alakulása a társadalomban” címmel. A reprezentatív felmérésben 1000 embert kérdeztek meg és az eredményeket összehasonlították a 2007, 1992, 1988 évekéivel. Bár a mindennapi élet és az istenhit közé ékelődő szakadék egyre mélyül, mégsem beszélhetünk az istenhit váláságáról – hangsúlyozta Zulehner.

Azok csoportja, akik a hitet életük lényegi elemének tekintik a kiértékelés szerint eléri a 39 százalékot. A megkérdezettek 20 százaléka tökéletesen egyetért azzal az állítással, miszerint a hit életem lényegi eleme, 19 százalék jelentős részben. 2007-ben 18 százalék volt a tökéletesen egyetértők aránya, 16 a lényegében egyetértőké. 20 százalék vallotta, hogy egyáltalán nem fotnos számára a hit és 14 százalék vallotta, hogy nem igazán lényeges. Ez a szám szintén alacsonyabb, mint a 2007-es 26 illetve 18 százalék.

1988 eredményeivel összehasonlítva – Isten lényeges eleme életemnek – ezt vallotta 42 százalék, 2007-re 34 százalékra csökkent, 2012-re viszont emelkedett, 39 százalékot ért el. 1988-ban 51 százalékos többség utasította el a kijelentést „Itt és most élek, ezért nem tudok hinni Istenben”. 2007-ben 43 százalék nyilatkozott így, most pedig már csak 36 százalék. Azok száma 2012-re megduplázódott (14-ről 28 százalékra), akik úgy érzik, „előttük zárva van az ég”.  Ehhez a csoporthoz kell még számolni a  szkeptikus-határozatlan középréteget.

Zulehner szerint egyszerre nehéz ma Istentől eltekinteni, de az emberek nehezen tudják mindennapi életüket az istenhit alapján élni. Az istenhit és a mindennapi élet egyre távolodik. Bár pluralista és világnézetileg tarka a társadalmi kép, de Isten jelen van a kortárs kultúrában. Az egyháznak a jelen korszellemet tekintve különesen nehéz dolga van. 

A vizsgálat részleteit tekintve a következő eredményeket kapjuk. A nők (41 százalékkal) nyitottabbak a hitre, mint a férfiak, ahol 37 százalék az eredmény. A fiatalok, akik előtt még ott az élet, kevésbé figyelnek Istenre, mint az idősebbek, akinél már megjelenik a számadás igénye. Érdekes az a tény, hogy az urbánus térben a legnagyobb a lakosság eltávolodása Istentől. A jövőre vonatkozó előrejelzéseket kerülte a teológus.

Kathpress/Magyar Kurír