Bábel Balázs érsek Tiszaalpáron zárta le a megszentelt élet évét

2016. február 2. kedd 18:48

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében Bábel Balázs érsek és Várszegi Asztrik főapát 2016. január 31-én, vasárnap délelőtt Tiszaalpáron, a Szent Benedek Leányai Társasága zárdatemplomában zárta le ünnepélyesen a megszentelt élet évét.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az ünnepi szentmisén a főegyházmegyében szolgáló szerzetesrendek képviselői és a környékbeli hívek együtt adtak hálát a kegyelmi esztendőért.

A nap szentírási szakaszai illenek az alkalomhoz – hangsúlyozta Bábel Balázs érsek homíliájában –, különösen az olvasmány, mely szerint Jeremiás próféta saját hivatására gondolva ezt a kinyilatkoztatást hallja: „Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek; mielőtt megszülettél volna, fölszenteltelek, és prófétául rendeltelek a nemzetek javára.”

A főpásztor így folytatta: Isten mindentudása magába foglalja egy-egy ember előre tudott életét. Sok szál hálójába van függesztve az életünk; amikor eljön a döntés ideje, akkor fogjuk föl, hogy mindez azért történt korábban, mert az Úr kiválasztott és meghívott bennünket.

A „prófétául rendeltelek” küldetése nem a jövendőmondó küldetése, hanem jel: az Isten emberének a jele. „Igazi próféták tudunk lenni? Jellé válunk? Papok és szerzetesek ebben a szekularizált világban? Nem csodabogárnak tartanak bennünket? (…) Főapát úrral egy időben, bár két laktanyában voltunk katonák, emlékszem, azt mondták nekem: »Te rosszkor születtél, neked háromszáz éve kellett volna papnak lenned, akkor más volt a világ.« Nem ilyen elkésett zárványok vagyunk ebben a világban mi? Igazában rendben vagyunk, ahogy a szerzetesi év szlogenje hirdette?” – vetette fel Bábel Balázs.

Hozzátette: az egyházi dokumentumok szeretik a papot és szerzetest úgy bemutatni, mint aki eszkatologikus jellé válik az emberek előtt – annak a világnak előhírnöke, amit mi üdvösségnek mondunk. „Csak az a nagy kérdés és probléma, hogy a mai ember nem hisz az üdvösségben… Akkor hogy válunk eszkatologikus jellé?”

„Az összeszedettség, a lelki összeszedettségre törekvő ember már sokak számára érthető. A mai kor egyik betegsége a szétszórtság, sehol sem vagyunk ott igazában, nem éljük meg, hogy véges a létünk… Ezzel szemben a szerzetes hivatva van arra, hogy összeszedett legyen, és az összeszedettségének egyik fő formája, eszköze az imádság, az elmélkedés, a közös ima és a liturgia” – fogalmazott az érsek szentbeszédében.

Forrás és fotó: Szent Benedek Leányai Társasága; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
megjelent-az-imaorak-liturgiaja-negyedik-kotete-teljesse-valt-zsolozsmaskonyv-sorozat
Megjelent „Az imaórák liturgiája” negyedik kötete – Teljessé vált a zsolozsmáskönyv-sorozat

Többéves szerkesztői munka eredményeként február 20-án megjelent „Az imaórák liturgiája” negyedik kötete. Ezzel teljessé vált a magyar nyelvű zsolozsmáskönyv új kiadású sorozata – tájékoztatta szerkesztőségünket Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója.

2017. február 20. hétfő
a-szent-egyed-kozosseg-szuletesnapja--osszekeveredik-az-aki-szolgal-es-az-akit-szolgalnak
A Szent Egyed közösség születésnapja – „Összekeveredik az, aki szolgál és az, akit szolgálnak”

Sokszínű vendégsereg töltötte meg február 19-én Budapesten a Gát utcai templomot, ahol Mohos Gábor, az MKPK titkára mutatott be szentmisét a Szent Egyed közösség 49. születésnapján. Együtt ünnepeltek szegények és gazdagok, gyerekek, fiatalok és idősek, magyarok és menekültek.

2017. február 20. hétfő