Balog Zoltán nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítására a legbüszkébb

2018. május 11. péntek 15:29

Balog Zoltán ügyvezető miniszter május 10-én a budapesti Hold utcai református templomban a vallási toleranciáról beszélgetett Bogárdi Szabó Istvánnal, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökével, Schanda Balázs katolikus alkotmányjogásszal és Lánczi András filozófussal.

A legbüszkébb arra vagyok, hogy húszévnyi küzdelem után sikerült elérni, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lett – mondta Balog Zoltán. Az emberi erőforrások ügyvezető minisztere felidézte, húsz évig küzdött ezért, és ezzel a döntéssel ünnep üzenete közelebb kerülhet az emberekhez.

Balog Zoltán a Protestáns tavasz rendezvénysorozat keretében beszélgetett a vallási toleranciáról Bogárdi Szabó Istvánnal, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökével, Schanda Balázs katolikus alkotmányjogásszal és Lánczi András filozófussal, akiktől mások mellett azt kérdezte, vajon milyen következménye van annak a hatalomgyakorlásra, hogy Magyarországon a kultúra alapvetően keresztény alapokon nyugszik.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a politikusoknak különösen óvatosan kellene bánniuk a keresztény szóval, hiszen ha komolyan gondolják, akkor nem vonhatják meg az egyházaktól, hogy ők maguk vitassák és határozzák meg, hogy mit jelent kereszténynek lenni.

Szabó István azt hangsúlyozta, hogy az állam és az egyház tudatos szétválasztása kizárólag keresztény hagyomány, amelyet az iszlám nem ismer és nem is akar megismerni. A református püspök szerint nem keresztény közegben levenni a keresztet, a vallási „identitásmárkát”, nem a tolerancia jele, hanem kulturális megfutamodás.

Schanda Balázs arról beszélt, hogy a magyar nemzet évszázadok óta felekezetileg nagyon megosztott. Ugyanakkor az az ökumené rossz iránya, „ha félretesszük mindazt, amiben nem tudunk megegyezni”.

Az alkotmányjogász zseniális ötletnek nevezte Isten „belecsempészését” az alaptörvénybe, és fontosnak nevezte, hogy az alkotmány leszögezi, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. De – mint mondta – ha a jogrendszert megelőző konszenzus eltűnik, azt a jogrendszer parancsszóval nem tudja újratermelni.

A vallásszabadságot kimondó, 1568-as tordai országgyűlésről szólva Bogárdi Szabó István kiemelte: ami 450 éve lejátszódott, amögött ott van a felismerés, hogy Erdély ütközőzóna, és nem engedheti meg magának a vallási dulakodást, ha meg akarja védeni a kis ország épségét.

Schanda Balázs megjegyezte: a tordai országgyűlésen nem a mai értelemben vett vallásszabadságot hirdették meg, hanem „egy nagyon kényes helyzetben négy vallás tűzszüneti megállapodást kötött”.

Lánczi András emlékeztetett arra, hogy a vallási türelem megjelenésével egy időben jelent meg az európai gondolkodásban a kételkedés, és kezdett megformálódni az új, az észt középpontba állító emberkép. Hozzátette azt is: korabeli, többször megfogalmazott vélekedés volt, hogy ha helyet adnak a reformációnak, az végül az ember vallástalanná válásához vezet majd.

Forrás: MTI

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
lelki-gondjainkrol-nem-csak-plebanosoknak-es-teologusoknak
Lelki gondjainkról – nem csak plébánosoknak és teológusoknak

A plébánosok és teológusok napja résztvevői különleges előadásokat hallhattak október 18-án Pannonhalmán: Anselm Grün OSB lelki gondjainkról, Tomáš Halík professzor pedig hit és hitetlenség kérdéseiről osztotta meg gondolatait a gimnázium dísztermében.

2018. október 19. péntek
huszeves-az-alsoszentmartoni-szent-marton-ovoda
Húszéves az alsószentmártoni Szent Márton Óvoda

Alapításának huszadik évfordulóját ünnepelte az alsószentmártoni Szent Márton Óvoda. Az október 15-én tartott jubileumi ünnepségen Udvardy György megyéspüspök megáldotta a máriagyűdi kegyszobor másolatát, amit az óvodában helyeztek el.

2018. október 19. péntek