Barokk napok Sümegen

Kultúra – 2011. szeptember 20., kedd | 8:10

A város legjelentősebb barokk személyisége, Padányi Biró Márton püspök (1696-1762) tiszteletére és az általa építtetett plébániatemplom freskóinak elkészítésével megbízott Franz Anton Maulbertsch festőművész (1724-1796) emlékére ünnepségsorozat zajlott Sümegen.

Első nap rendhagyó történelemórák helyszíne volt a ferences Mária-kegytemplom, ahol többek között a templomépítő püspök életéről, munkásságáról, közéleti személyiségéről hallhatták Kardos József tanár-irodalmár előadását. Másnap Sümeg barokk emlékeinek bemutatásával városnéző sétát szervezett a helyi városszépítők egyesület, a gyermeket pedig barokk játszóház fogadta a püspöki palota udvarán.

Szombaton délután a plébániatemplomban a keszthelyi borbarát egyesület hagyományőrző barokk ruhákban pompázó hölgykoszorúja részvételével szervezett ünnepségen Kulcsár Ferenc sümegi alpolgármester, Lasztovicza Jenő és Manninger Jenő, a Veszprém és Zala megyei közgyűlés elnökei, országgyűlési képviselők köszöntötték az ünneplő várost és végeztek történelmi visszatekintést a jeles alkalommal Sümeg múltjára (a város és térsége korábban közigazgatásilag Zala megyéhez tartozott). Majd Przudzik József festőművész, a Maulbertsch-freskók restaurátora szólott az egybegyűltekhez, rámutatva: Maulbertsch a Padányi hívására 1757-ben jött Magyarországra, s kisebb külföldi időközök mellett negyven évig tevékenykedett itt. A sümegi plébániatemplom freskóinak elkészítésével osztrák kortársai szerint a „magyarok sixtusi kápolnáját” alkotta meg.

Az ünnepség alkalmából Márfi Gyula érsek  szentmisét mutatott be Nagy József főesperessel, valamint ferences atyákkal koncelebrálva. Szentbeszédében méltatta Sümeg két ünnepelt személyiségét, s kiemelte többek között Padányi Biró Mártonnal kapcsolatban: építkező püspök volt, ő emeltette a veszprémi nagypréposti palotát is, valamint az újjáalakított egykori szemináriumot, s ezen kívül 88 templomot és 48 új plébániát épített. Emellett a szellem embere is volt, magyarul, latinul és németül írt teológiai, hitbuzgalmi és tanító célú kiadványai jelentek meg. Ő vezettette be az anyakönyvezést az egyházmegyében. Méltó, hogy mindezek alapján feltekintsünk rá, magunkat, jelenünket és jövőnket hozzá mérjük, illetve élete, munkássága emlékét megőrizzük, mutatott rá az érsek.

Az ünnepi megemlékezés zárásaként a főpásztor megáldotta, megszentelte a helyi és környékbeli termelők borait is, majd az ünneplők megkoszorúzták a templom előtt Padányi Biró Márton és Maulbertsch szobrát. Az ünneplés a püspöki palota udvarán folytatódott kulturális programokkal melyekre helyi színészek közreműködésével „maga Padányi püspök és Mária Terézia” hívogatta az ünneplő sümegieket a palota erkélyéről. A programban többek között szerepelt fúvósmuzsika, felléptek gyermektánccsoportok a keszthelyi borbarát hölgyek egyesülete tagjai barokk táncokkal. Vasárnap délután egyházzenei áhítattal zárult a program a kegytemplomban, ahol keszthelyi, marcali, alsópáhoki és balatonlellei énekkarok adtak hangversenyt.

Toldi Éva/Magyar Kurír