Basilica minor rangot kapott a máriagyűdi kegytemplom

2008. augusztus 11. hétfő, 14:18

Június 24-én fogadta el XVI. Benedek pápa a máriagyűdi kegytemplom basilica minor rangra emelését. Juliusz Janusz apostoli nuncius szeptember 14-én ünnepi szentmise keretében hirdeti ki az új címet Máriagyűdön.

A máriagyűdi kegyhely története

Máriagyűdön vezetett keresztül egykor az Eszéket Péccsel összekötő római út. A hegy alatti forrásnál állt az Istenanya szobra, melyet az itt élő keresztények állítottak. A honfoglaláskor Etel vezér Eudu nevű fia azt a helyet, ahonnan e vidék meghódítását irányította, saját nevéről nevezte el. (Anonymustól tudjuk ezt) A latinos név a Gyödő, vagy Jödő nevet takarja, innen a ma használatos magyar Gyűd és a német, horvát Jud elnevezés.

A pécsváradi bencések 1006-ban kápolnát építettek a szobor fölé. 1148-ban II. Géza király, a görög császár elleni hadjárata során, itt kért segítséget a Szűzanyától, s ő nagyobbította meg az előzőleg megépített kápolnát.

Az 1526-os mohácsi vész után, a török a templomot nem rombolta le, a gazdátlan épületet először a szerbek, majd a reformátusok használták. A kegyhely sértetlenül átvészelte a török időket, a Mária-szobor azonban eltűnt. Ebben az időben csodás események történtek Máriagyűdön. A Boldogságos Szűz megjelent Ispány Mátyás és Kopics János siklósi lakosoknak, akik a hegyről munkából jöttek hazafelé. A Szűzanya azt kérte, hogy újra a katolikusoké legyen a templom. 1687-ben Vecchi Gábor szigetvári várúr a templomot újra a katolikusok kezére adta. Máriagyűd 1698-ban Kaproncáról új kegyszobrot kapott.

Az 1703-1711-es Rákóczi szabadságharc alatt, miközben újra csodás jelenések történtek, a kegyszobrot a veszedelmek elől először Siklósra, majd Eszékre menekítették. E kegyszobor jelenleg is az eszéki ferences templomban látható. 1713-ban Nesselrod Ferenc pécsi püspök új szobrot adományozott a kegyhelynek, ez áll jelenleg is a főoltár trónusán.

A hívek adományaiból és a Batthyány család támogatásával 1739 és 42 között megnagyobbították a templomot és felépítik a rendházat. Folytatódnak a csodás gyógyulások, melyekről 1723 és 1799 között 302 esetet jegyeztek fel a zárda évkönyveiben. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította.

A nyári zarándoklatok sokasága miatt a templom kicsinek bizonyult, ezért 1937–38-ban megépítették a templom melletti szabadtéri oltárt. 1950 szomorú esztendő a magyarországi egyházak számára. Államosították az iskolákat, feloszlatták a szerzetesrendeket és június 10-én Máriagyűdről is távozniuk kellett a ferenceseknek. A kegyhely gondozását egyházmegyés papok vették át.

1991-ben szükségessé vált a templom és a tornyok tetőcseréje, 1993-ban kívülről, 1994-ben belülről festették ki a templomot. 1996-ban felújították a régi padlózatot, így nyerte el a templom mostani formáját.

Pécsi Egyházmegye/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
varszegi-asztrik-puspokke-szentelesenek-harmincadik-evfordulojat-unnepeltek-pannonhalman
Várszegi Asztrik püspökké szentelésének harmincadik évfordulóját ünnepelték Pannonhalmán

Harminc évvel ezelőtt, 1989. február 11-én szentelte Várszegi Asztrik bencés szerzetest négy paptestvérével együtt püspökké Paskai László bíboros Esztergomban. A pannonhalmi bencés szerzetesközösség február 15-én ünnepi szentmise keretében adott hálát Várszegi Asztrik püspökké szenteléséért.

2019. február 16. szombat
a-legfontosabb-amit-tudnunk-kell
A legfontosabb, amit tudnunk kell

Évközi 6. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 6,17.20–26)

2019. február 16. szombat