Basilica minor rangot kapott a máriagyűdi kegytemplom

2008. augusztus 11., hétfő | 14:18

Június 24-én fogadta el XVI. Benedek pápa a máriagyűdi kegytemplom basilica minor rangra emelését. Juliusz Janusz apostoli nuncius szeptember 14-én ünnepi szentmise keretében hirdeti ki az új címet Máriagyűdön.

A máriagyűdi kegyhely története

Máriagyűdön vezetett keresztül egykor az Eszéket Péccsel összekötő római út. A hegy alatti forrásnál állt az Istenanya szobra, melyet az itt élő keresztények állítottak. A honfoglaláskor Etel vezér Eudu nevű fia azt a helyet, ahonnan e vidék meghódítását irányította, saját nevéről nevezte el. (Anonymustól tudjuk ezt) A latinos név a Gyödő, vagy Jödő nevet takarja, innen a ma használatos magyar Gyűd és a német, horvát Jud elnevezés.

A pécsváradi bencések 1006-ban kápolnát építettek a szobor fölé. 1148-ban II. Géza király, a görög császár elleni hadjárata során, itt kért segítséget a Szűzanyától, s ő nagyobbította meg az előzőleg megépített kápolnát.

Az 1526-os mohácsi vész után, a török a templomot nem rombolta le, a gazdátlan épületet először a szerbek, majd a reformátusok használták. A kegyhely sértetlenül átvészelte a török időket, a Mária-szobor azonban eltűnt. Ebben az időben csodás események történtek Máriagyűdön. A Boldogságos Szűz megjelent Ispány Mátyás és Kopics János siklósi lakosoknak, akik a hegyről munkából jöttek hazafelé. A Szűzanya azt kérte, hogy újra a katolikusoké legyen a templom. 1687-ben Vecchi Gábor szigetvári várúr a templomot újra a katolikusok kezére adta. Máriagyűd 1698-ban Kaproncáról új kegyszobrot kapott.

Az 1703-1711-es Rákóczi szabadságharc alatt, miközben újra csodás jelenések történtek, a kegyszobrot a veszedelmek elől először Siklósra, majd Eszékre menekítették. E kegyszobor jelenleg is az eszéki ferences templomban látható. 1713-ban Nesselrod Ferenc pécsi püspök új szobrot adományozott a kegyhelynek, ez áll jelenleg is a főoltár trónusán.

A hívek adományaiból és a Batthyány család támogatásával 1739 és 42 között megnagyobbították a templomot és felépítik a rendházat. Folytatódnak a csodás gyógyulások, melyekről 1723 és 1799 között 302 esetet jegyeztek fel a zárda évkönyveiben. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította.

A nyári zarándoklatok sokasága miatt a templom kicsinek bizonyult, ezért 1937–38-ban megépítették a templom melletti szabadtéri oltárt. 1950 szomorú esztendő a magyarországi egyházak számára. Államosították az iskolákat, feloszlatták a szerzetesrendeket és június 10-én Máriagyűdről is távozniuk kellett a ferenceseknek. A kegyhely gondozását egyházmegyés papok vették át.

1991-ben szükségessé vált a templom és a tornyok tetőcseréje, 1993-ban kívülről, 1994-ben belülről festették ki a templomot. 1996-ban felújították a régi padlózatot, így nyerte el a templom mostani formáját.

Pécsi Egyházmegye/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
ilyen-lesz-felujitott-harmashalom-oltar
Ilyen lesz a felújított Hármashalom-oltár

A csíksomlyói kegyhely Facebook-oldalán közzétették a nyeregbeli pódium felújításának látványtervét április 22-én, húsvéthétfő reggelén. A Hármashalom-oltárt Ferenc pápa június eleji látogatására újítják fel és bővítik ki.

18:57
ferenc-papa-husvethetfon-teli-marokkal-meritsunk-bekebol-es-derubol
Ferenc pápa húsvéthétfőn: Teli marokkal merítsünk a békéből és a derűből!

A Szentatya április 22-én délben már a húsvéti időre jellemző, „Mennynek királyné asszonya” kezdetű Mária-antifónát imádkozta el a Szent Péter téren egybegyűlt hívőkkel. Beszédében hangsúlyozta, hogy a sírnál járt asszonyokhoz hasonlóan saját életünkben mi is találkozhatunk Jézussal.

15:58