Be kell lépnünk a gyógyulás világrendjébe – Hofher József SJ az eucharisztikus kongresszusról

Megszentelt élet – 2020. augusztus 17., hétfő | 9:53

„A kapcsolat gyógyít” – Ifjúság- és áldozatsegítés címmel tartott szakmai programot az ERGO – Európai Regionális Szervezet és a Sándor Kör Ökumenikus Pedagógus Műhely Püspökszentlászlón, az Életrendezés Házában július 26. és 29. között. Az eseményről Varga Gabriella írt beszámolót, amely az Életünk, az európai magyar katolikusok lapja online oldalán jelent meg.

A többségében pedagógusok, nevelők, védőnők, művészetterapeuták, mentálhigiénés szakemberek alkotta csoport tagjai számos előadást hallgattak és tartottak szakterületükről és a világunkat sújtó problémákról. „A mennyek országa nem azonos az Isten országával: Isten országa köztünk van. Az evangélium nem arról szól, hogy milyen rossz a világ, hanem arról, hogy hogyan lehet jobbá tenni” – hangzott el többek között az út- és megoldáskeresésről folyó eszmecserék közepette.

Az Eucharisztia hálaadást jelent, emlékeztették egymást a szakmai program résztvevői, akik miközben a korunk bajairól látleletet adó előadásokat hallgatták, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (NEK) kapcsolódó gondolatokat gyűjtötték magukban, mindenekelőtt az Életrendezés Házának lelkészi lakásában lakó Hofher József SJ atya által megfogalmazottak nyomán.

Hofi atyától azt kérdeztük, mit várhat-remélhet a magyar és a világegyház a küszöbön álló eucharisztikus kongresszustól, és mi a jelentősége annak, hogy ezt Budapesten rendezik. Így felelt: „Kedves idős testvérem, Kellermayer Miklós sejtkutató nagyon szellemesen azt mondja, hogy jelen korunkban elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor be kell lépnünk a gyógyulás világrendjébe. Szerinte a gyógyító intézmény az Egyház, ez tehát a kórház, az orvosság pedig az Eucharisztia, azaz Krisztus teste. A nagy baj közepette, amibe kerültünk, az emberiség egyetlen és utolsó nagy lehetősége az, hogy az Eucharisztia által újból megtalálja Jézust. Ebben a kórházban, úgy tűnik, Magyarországnak fontos szerep jutott azáltal, hogy az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust mi rendezhetjük, mi fogadhatjuk az ide érkező zarándokokat.

Lehet, hogy Magyarország az a gyógyító intézmény, amelynek a segítségével az emberiség újra önmagára talál, hogy »életük legyen és bőségben legyen«.

»Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre« – Legyen így! Én tényleg azt kívánom, hogy a magyar egyházon belül és ezáltal a világegyházon belül is az emberiség találjon rá arra a gyógyszerre, amely meghozhatja a békét a szívekben!”

A szakmai programról szóló részletes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Életünk

Fotó: Varga Gabriella

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria