A konferenciára Angliától Ukrajnáig Európa számos országából érkeztek a Nemzeti Kateketikai Bizottságok vezetői és az egyetemek kateketika professzorai. Az előadások és a munkacsoportok megbeszéléseinek központi témája „A hitátadás egy többkultúrájú és többvallású Európában”.
A rendező ország kiválasztásában nagy szerepet játszott az, hogy a volt szocialista országok a nyugat-európaiakkal szemben megtapasztalták a diktatúrát, és a kulturális változások közepette a hit megőrzésének, illetve átadásának sajátos módjait élték meg.
A konferencia egyik magyar előadója Kató Csaba így fogalmazta meg ezeket a tapasztalatokat: „Egy posztkommunista társadalomban, mint a magyar is, jelentős kihívást jelent az egyház számára a múlt öröksége. A kommunizmus okozta sebeket hordozza egész társadalmunk, mégis ezt különbözőképpen élték meg az egyes rétegek és családok. Ez különösen nehézzé teszi a hit hirdetését”. Az előadó a múlt örökségeként említette az értékek – ezek között is a család és a közösségi lét, életforma – lejáratását, az ezzel összefüggő elbizonytalanodást, azt, hogy a fiatalok egyre kevéssé vállalják az elköteleződést, legyen szó akár házasságról, akár papi, vagy szerzetesi hivatásokról. Az értékek lejáratása mellett a félelem, a bizalmatlanság az elszigetelődés okozta a legtöbb kárt, és az a még ma is felbukkanó szemlélet, hogy az egyháznak a templom falain belül kell élnie. A keresztények társadalmi jelenléte nem természetes – emelte ki az előadó. Ebben a közegben kell megtalálni a hit átadásának legmegfelelőbb formáit.
A tanácskozásról tartott sajtótájékoztatón André Fossion belga jezsuita szerzetes, az Európai Kateketikai Munkacsoport (EEC) vezetője elmondta: a tapasztalatcsere azért is fontos, mert a nyugat-európai országok katolikus egyházainak is meg kell küzdeniük – bár más okok miatt – a hitre nevelésnek, a hit átadásának nehézségeivel. Az EEC által szervezett kongresszusok célja éppen a személyes tapasztalatok megosztása, és az adott problémákra való közös reagálás.
Az EEC-t Léon-Arthur Elchinger későbbi Strassburgi érsek és Klemens Tillmann, a Német Kateketikai Bizottság képviselője kezdeményezésére hozták létre 1950-ben az első római Nemzetközi Kateketikai Kongresszus alkalmával. Először 1951-ben Strassburgban, 6 európai ország képviselőinek találkozójára került sor. Azóta a munkacsoport minden második évben ülésezik egy európai városban, és a tagság keretszáma 80-ra, majd 100-ra bővült.
Az elmúlt húsz évben foglalkoztak már a felnőtt katekézis, a képzés, a kereszténység és Európa témáival, és számos fontos módszertani kérdéssel is.
Az Európai Kateketikai Munkacsoport tagja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottsága is, amelynek elnöke Udvardy György püspök. André Fossion, az EEC elnökeként elismerését és köszönetét fejezte ki a magyar Hitoktatási Bizottságnak és személy szerint Udvardy Györgynek a konferencia szervezésében kifejtett munkájáért.
Magyar Kurír