Befejeződött a tekerőpataki templom felújítása

A Keresztelő Szent János tiszteletére 1734-ben felszentelt templom javítása 2008-ra halaszthatatlanná vált.

A bukaresti műemlékvédelem programjának keretében négy épület, két erdélyi – köztük a tekerőpataki templom – és két moldvai műemlék szerepelt. 2005-ben elkészült a már az ablakok szintjéig salétromosodott falak felújítási dokumentációja, amelyre Bukarestből három évig semmilyen válasz nem érkezett – számolt be Csedő István tekerőpataki plébános. Kezdeményezésére – megyei pályázati támogatással – elkezdték a víztelenítést. A munkálatok elkezdése után a templomot felvették az államilag támogatott műemlékek sorába. Ezt követően, 2012-ig, a Műemlékvédelmi Minisztérium biztosította a munkálatokhoz szükséges pénzösszegeket.

A restaurálás első három évében a valamikori egyházi iskolaépület felújított nagytermében végezték a szentmiséket.

A templom műértékei között kiemelkedő helyet foglal el a három oltár. A Jézus megkeresztelkedését ábrázoló főoltár felső részén a művészettörténeti ritkaságnak számító medálon látható Mária és József eljegyzése. Az egyik mellékoltár a népét, országát és koronáját a Szűzanyának felajánló Szent Istvánt ábrázolja, a másikon Mária, a világ Királynője látható. Híresek a szószék képei, különösen a magvető székely. Említésre méltó a templommal egyidős keresztkút, a templomnál régebbi gótikus kőablak, az eredeti állapotába visszaállított Kolonics-orgona. A hajó, a szentély és a kórus festményei újabb keletűek, a második világháború előtt készültek. A képek közül a legrégebbi Szent Erzsébetet ábrázolja, hátterében látható a templom támogatója és a hegyen lévő kápolnát építtető Gáborffy család egyik tagja.
A munkálatok hat évig tartottak. A Hargita Megyei Tanács, a Gyergyóújfalvi Helyi Tanács, a közbirtokosság, a Gál Forest vállalkozás mellett az ezer főt számláló egyházközség híveinek köszönhető, hogy megvalósulhatott a tetőszerkezet felújítása, az újrafedés, a teljes héjazat cseréje, a toronyszerkezet javítása, a torony újrafestése, a keresztúti képek, a fal- és oltárképek, az oltárok és az orgona restaurálása, a padok felújítása, a fűtés bevezetése, a teljes villanyhálózat cseréje, csillárok, lámpák készítése, a nyílászárók felújítása, illetve cseréje – számolt be Csedő István plébános.

Egy budapesti országos levéltári adat Gyergyótekerőpatakot már Mátyás király idejéből említi a Szent István király védnöksége alá helyezett gótikus fakápolnával, amelyet 1526-ban a törökök pusztítottak el. 1567-ben a regestrum Tekerőpatak néven jegyzi, negyven kapuval.

A Szent István tiszteletére emelt kápolna megsemmisítése után a hívek Gyergyószentmiklósra jártak templomba, ahol részükre külön helyet biztosítottak. 1724-ben önálló plébánia lett, de egy ideig még Kilyénfalvával közös papjuk volt.

1734-re készült el a templom a Gáborffy család támogatásával, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. Az 1801-es nagy tűzvészkor a falu kétharmada leégett. Ekkor pusztult el a plébánia épülete, irattárával együtt. Ávéd István plébános feljegyzése szerint az akkori plébános kivitte az Oltáriszentséget a templomból, felemelte az ég felé, és ezt mondta: „Uram, ha a mi hajlékainkat elvetted, legalább a tiedet hagyd meg!” És a templom, bár károsodott, de megmaradt. Az akkori felújításnak az emlékét őrzik a most feltárt felszentelési keresztek.

A templomnak az ártott a legtöbbet, hogy a keleti oldalán lévő patakmeder és nyugaton az úttöltések szintje emelkedett, ami az építéskor még kiemelkedő helyen fekvő épület salétromosodásához vezetett. A korábbi javítások során olajfestékkel festették le a teljes belső felületet, ami a falak nedvesedésének gyorsabb terjedéséhez vezetett.

A Gyergyószentmiklóshoz közel eső, alig ezer lélekszámot számláló egyházközség gyereklétszáma számottevő, a helyi 1–8. osztályos tanulók kilencvenen vannak. Ötödik osztálytól a kilyénfalvi gyerekek is Tekerőpatakon tanulnak, ők otthon részesülnek plébániai hitoktatásban. A plébánián három rózsafüzér-társulat működik, falurészenként megszervezve. A visszaszolgáltatott iskolaépületben közösségi terem, a tanítói lakásban a dévai Szent Ferenc Alapítvány délutáni iskolája működik.

Magyar Kurír