Bemutatták a Katolikus Budapest című kötetet

2013. április 8. hétfő 17:59

Húsz éve adta ki II. János Pál a Hungarorum gens kezdetű pápai rendelkezést. A PPKE JÁK dísztermében rendezett ünnepi konferencián Erdő Péter bíboros előadásában a rendelkezés okait mutatta be. Ezt követően a Katolikus Budapest című kötet megjelenése kapcsán Tarlós István főpolgármester, majd az intézmény rektora és a kötet szerkesztője beszélt. Végül egy levéltári könyvet is bemutattak.

Azért volt szükség az egyházmegyei határok újrarendezésére a rendszerváltás után, mert több egyházmegye területe országhatárokon nyúlt át, valamint számos enklávé is nehezítette a lelkipásztori munkát – mutatott rá a Hungarorum gens kiadásának okaira beszédében Erdő Péter bíboros, prímás.

Hozzátette: több ország esetében ennek voltak akadályai is, például a korábban megkötött konkordátumok, amelyeket csak mindkét fél beleegyezésével lehetett felülvizsgálni, így számos esetben a világi fél ellenállásán bukott meg a reform. Máshol azonban, például Németországban ha súlyos tárgyalások árán is, de sikerült modernizálni az egyházmegyei beosztásokat – például újra érseki székhely lett Hamburg.

Itthon érdekes helyzetben volt a reform előtt Budapest. A vezetés szerette volna, ha püspöki székhely lesz a Váci Egyházmegye területén található, de az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozó városból, ezért is épült a Szent István-bazilika. Ám az esztergomi főegyházmegye területének túlnyomó része a Felvidéken volt, szinte csak Esztergom volt a Dunától délre, így indokolatlan lett volna áthelyezni a püspöki székhelyet (ma a Szent István-bazilika társszékesegyház).

Tarlós István a Katolikus Budapest című kötet megjelenése kapcsán a vallások közösségteremtő erejéről beszélt. Mint mondta: a templomok, plébániák a közösségteremtés alapvető helyei. Az „istenhitellenes” közösségek pedig szavai szerint nem életképesek. A mindennapi rossz leküzdése csakis „életigenlő” közösségek által lehetséges. A városokban azonban lazulnak a közösségi kötelékek, sok a magányos ember. Tarlós úgy fogalmazott: csak a hit nélküli ember magányosodik el teljesen. A templomok közösségteremtő ereje azért változatlan, mert abban, ami ott történik, csak személyesen lehet jelen lenni.

A Katolikus Budapest két kötetét Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora mutatta be, kiemelve, hogy a plébániáknak a tágabb környezetre tett hatása is fontos. A templom és a plébánia nem csak épület, és nem csupán a szentségek kiszolgálási helye. A mű erényének nevezte, hogy a görögkatolikus közösségek is szerepelnek benne.

Beke Margit történész, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egyháztörténeti bizottságának elnöke a kötet munkálatairól beszélt.

Végül Szelestei Nagy László docens mutatta be a Fodor Nóra és Szőnyi Tamás szerkesztésében készült Archivum Ecclesiasticum Vetus című kötetet, ami a régi egyházi levéltár jegyzékét tartalmazza.

SzG/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
mindannyian-kaptunk-talentumot
Mindannyian kaptunk talentumot

Évközi 33. vasárnap – Gondolatok az evangéliumról (Mt 25,14–30)

16:00
kisfalusi-m-klaveria-kapta-szent-erzsebet-rozsaja-dijat
Kisfalusi M. Klavéria kapta a Szent Erzsébet rózsája-díjat

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ebben az évben Kisfalusi M. Klavériának adományozta a Szent Erzsébet rózsája-díjat. A kitüntetést Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke adta át november 17-én, Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében megtartott ünnepségen.

2017. november 17. péntek