Benedek pápa imádságos életre vonul vissza

A Vatikáni Rádió olasz nyelvű portálja összefoglalta, amit a katekézisek alkalmával az imádságról mondott. Az egyik alkalommal arról szólt, milyen ritkán imádkoznak napjainkban a keresztények. Hozzátette: az imádság nem olyan tűz, amelyet szükség esetén, parancsszóra fel lehet izzítani, hanem olyan láng, amely akkor ég, növekszik és melegít, ha állhatatosan tápláljuk. „Tudjuk jól, hogy az imádság nem lehet a miénk bármikor: meg kell tanulnunk imádkozni, szinte mindig újra el kell sajátítanunk ezt a művészetet; még akik nagyon előre haladtak a spirituális életben, azok is érzik, hogy el kell menniük Jézus iskolájába, hogy megtanuljanak hitelesen imádkozni” – mondta 2011. május 4-én.

Heteken, hónapokon keresztül elmélkedett arról, mit mondanak a zsoltárok, a keresztény gondolkodók az ember akár tudatos, akár öntudtaladatlan vágyáról, hogy kapcsolatba akar lépni Istennel. Az emberben teremtése óta szól egy feltartóztathatatlan hang, amely az érzékelhető világon túl keresi a választ kérdéseire. XVI. Benedek pápa ezt úgy hívta: az örökkévalóság iránti vágy. „Az ember minden korban imádkozik, mert nem tud élni anélkül, hogy ne keresné a választ létezésének értelmére, amelyet sötét, vigasztalan homály fed mindaddig, amíg nem kerül kapcsolatba Isten misztériumával és a teremtett világra vonatkozó tervével. Az emberi élet a jó és a rossz, a meg nem érdemelt szenvedés és az öröm, a szépség szövedéke, és ez ösztönösen, feltartóztathatatlanul arra vezet, hogy kérjük Istentől azt a belső fényt és erőt, amely segítségünkre van ezen a földön és olyan reményt rejt magába, amely túlmutat a halál küszöbén” – hangsúlyozta ugyanezen a szerdai katekézisen.

Benedek pápa megmagyarázta, hogy mindez a modern kor emberére is igaz, aki az isteni misztérium helyett olyan istent épít fel magának, amely illeszkedik saját elképzeléseihez, terveihez. A 2011. május 11-i általános kihallgatáson azt mondta: „a digitális kor embere keresi a vallásos tapasztalatot, ugyanúgy mint az ősember tette, hogy felülemelkedjen végességén és megbizonyosodjon róla, hogy földi kalandja ideiglenes.”

Miután elmondta, hogy az ember vágyik a szeretetre, szüksége van arra a fényre és igazságra, amely az abszolút létező felé irányítja, a 2011 június 15-i katekézis alkalmával feltette a kérdést: Mi az imádság elsődleges célja? „Az imádság elsődleges célja a megtérés: Isten tüze átalakítja a szívünket, és képessé tesz arra, hogy meglássuk Istent és így Isten szerint éljünk, a másik emberért éljünk” – válaszolta. Elmondta azt is, hogy Isten teljességére a hívő embernek a szeretetet teljességével kell válaszolnia, amely egész életét, minden erejét, egész szívét kéri tőle.

Benedek pápa visszavonul, hogy egy imádságos szív legyen az Egyház számára. Ez a lépés teljes összhangban van személyiségével és tökéletes antitézise a napjainkra oly jellemző szereplési vágynak. Emlékeztette a hívőket: úgy imádkozzanak, ahogyan a vámos tette a hátul a templomban, lehajtott fővel, és fedezzék fel, milyen szép dolog térdre borulni. „Olyan gesztus, amely gyökeres kettőséget hordoz magában. Térdre kényszeríthetnek mások – nyomorúságos, szolgai helyzetben –, de magamtól is térdre borulhatok, megvallva ezzel korlátaimat és azt, hogy szükségem van valaki másra” – tanította a 2011. május 11-I általános kihallgatáson.

Magyar Kurír

(tzs)