Bezárták az irgalmasság kapuját Szatmárnémetiben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A püspök homíliájában a lehetőségek időlegességére rámutatva emlékeztetett: az Anyaszentegyház figyelmeztet az utolsó nap eljövetelére. 

Addig nekünk nem kell mást tennünk, mint a dolgunkat. Nem lehetünk „sült galambot váró” keresztények, mert amikor Isten újra eljön, azt kéri majd számon tőlünk, mit tettünk. Ha megtettük a kötelességünket, az olyan kinccsé válik, amit felmutathatunk előtte – fogalmazott a püspök.

Az irgalmasság rendkívüli szentéve a megtérés lehetősége volt – folytatta Schönberger Jenő. – Szentatyánk, amikor az irgalmasság évét ajándékozta nekünk, azt a gondolatot szerette volna a keresztények lelkébe elültetni, hogy van egy lehetőség: Isten irgalmas szeretetének az ajtaja nyitva áll. Az egyház megnyitotta ezt az ajtót mindenki előtt, aki bűnbánatot tartott, aki hátat tudott fordítani addigi életének, hogy azután Krisztus törvényei szerint éljen. Életünkben megtörtént-e ez az Istenhez való visszafordulás? Ha nem, a szentév elmúlt, egy lehetőséget elmulasztottunk, még mindig várat magára az Istennel való élet, a lelki béke, az Istenben való megnyugvás, az igazi boldogság.

A szatmári püspök az élet fája gyümölcsének nevezte az Oltáriszentséget, amely segít elővételezni már itt, a földön, Isten országának valóságát.

Ehetjük az élet fájának a gyümölcsét, vasárnaponként áldozhatunk, és akkor nem kell majd félnünk attól az utolsó naptól, amelyik tűzzel jön, amely szörnyű lesz és tele van félelemmel azok számára, akik nem erősítik lelküket ezzel a gyümölccsel. Most, itt a székesegyházban, a szentmise végén ünnepélyesen bezárjuk az irgalmasság kapuját. Ez egy szimbólum, de figyelmeztet bennünket arra, hogy az egyháznak joga van kinyitni a kaput és joga van bezárni azt. Egyesek előtt bezárul a kapu, mert Jézus nem kiárusítható – fogalmazott a főpásztor.

Minden templom a paradicsomkert, és itt van az élet fája, itt vár ránk Krisztus, itt kínálja nekünk a megváltás gyümölcsét, saját magát, hogy egyszer majd nála lehessünk. Ez csak az előíze a valóságnak, amely még várat magára. Jelképesen bezárjuk a kaput, de ez nem azt jelenti, hogy holnaptól kezdve Isten országának a kapuja bezárult. Minden bűnbánó előtt folytonosan nyitva áll. Isten irgalmas szeretete vár türelmesen, de eljön az a nap, ami után már nem lesz egy következő. Most még változtathatunk azon, hova akarunk tartozni. Vigyázzunk, el ne játsszuk az utolsó lehetőségünket! – figyelmeztetett Schönberger Jenő.

A kaput a szentmise végén bezárták, a szentévet hirdető molinót a ministránsok levették az oltárról. A Szentatya november 13-ára engedélyezte minden szertartásvégzőnek a pápai áldás kiszolgáltatását, a hívek ezzel a kegyelemmel léphettek ki a székesegyházból.

Forrás és fotó: Szatmárnémeti Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír