
Szintén jelen volt Matthias Schreiber, Johannes Rau egykori személyi titkára, Christian Drägert, a Rajnai Tartományi Egyház alelnöke, hazai és határon túli református egyházi vezetők, illetve D. Szebik Imre és Ittzés János evangélikus püspökök, valamint Paskai László bíboros és Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Részt vett az eseményen Balog Zoltán, a Parlament Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke is.
Külön köszöntötték Tóth Károly nyugalmazott református püspököt, aki fordítója volt a Johannes Rau elmélkedéseiből, prédikációiból és beszédeiből összeállított 150 oldalas könyvnek.
Johannes Rau, aki 1999 és 2004 között volt a Német Szövetségi Köztársaság elnöke, gyakran járt Magyarországon. Jó viszonyt alakított ki az egyházakkal, különösen a Magyarországi Református Egyházzal. A Budapesti Református Teológiai Akadémia 1985-ben díszdoktori címet adományozott neki. A könyv magyarországi megjelentetésével egy olyan nagyformátumú politikusnak kívántak emléket állítani, aki a magyar egyházak és az ország jó ismerője, barátja volt – fogalmazott köszöntőjében Bölcskei Gusztáv református püspök, a Zsinat lelkész-elnöke.
„Amikor kezünkbe vesszük ezt a könyvet, amely két világról – a Bibliáról és a politikusról, a világról és az egyházról –, de mégis inkább egyetlen mércéről szól, akkor egy olyan keresztény szociáldemokratának a gondolatait olvassuk, aki számára ez az egy mérce mindig reményt és derűt adott. (…) Európában, Magyarországon szükségünk van olyan példákra, olyan politikusokra, akik számára ez az egy mérce együtt láttatja az egyházat és a világot, együtt láttatja Isten magasztalását és az ember emberségének a megőrzését” – fogalmazott Bölcskei Gusztáv.
Christina Rau beszédében elmondta, mennyire nagy benyomást tett férjére a Magyarországi Református Egyház bátorsága, hogy még a vasfüggöny leomlása előtt, 1985-ben a Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatta őt, és nagyra tartotta a kitüntetést. Rau asszony felidézte Johannes Rau baráti kapcsolatát a magyarországi egyházakkal, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik a könyv megjelenését támogatták.
Ezután beszédet mondott Matthias Schreiber, Rau egykori személyi titkára, a könyv német kiadásának gondozója, és a magyar kiadás nagylelkű támogatója, majd Christian Drägert is, a Rajnai Tartományi Egyház alelnöke. Végül Tóth Károly püspök elmondta: a könyv fordításának nagy ösztönzést adott, hogy a 2008-as esztendő a Biblia éve lesz, ezért is kapott nagy hangsúlyt a Biblia a könyv címének megválasztásában (A Biblia és a politikus), amely így nem szószerinti fordítása az eredeti címnek (kb. Aki remél, az tud cselekedni). A magyar címmel a fordító és a kiadó azt a meggyőződését akarta kifejezni , hogy „egy magas állású politikus lehet őszintén, szívből hívő keresztyén ember.” A püspök úgy fogalmazott: azt szeretné, hogy aki belelapoz ebbe könyvbe, érezze, hogy itt egy Jézus Krisztusban vetett hitből élő ember tanúbizonyságáról van szó.
Végezetül Johannes Rau egy 2005-ös beszédéből származó idézet a könyvből: „Az egyházak nem politikai pártok, de mégis 'pártosan' foglalnak állást, még akkor is, ha nem 'pártoskodnak', mert saját értékrendjük pártján állnak. Az egyházak nem politizálnak – vagy legalábbis ellen kell állniuk ennek a kísértésnek –, de olyan irányjelzők lehetnek, amelyek tájékozódási pontot képeznek a politika számára. Az ilyen hitvallásuk nem csak a keresztények számára hasznos, mert ebben az értelemben közéleti 'beavatkozásuk' az egész társadalom javát szolgálja.”
Horánszky Anna/Magyar Kurír