Bírálja az egyházi kárpótlást ellenzőket a prágai érsek

-Ezek a támadások világosan mutatják, hogy egyesek nem tartják tiszteletben az alkotmánybíróságot és a cseh jogrendet. Ez a tény a prágai diplomáciai képviseletek figyelmét is felkeltette - írta a prágai érsek honlapján, anélkül, hogy konkrétan megnevezte volna az általa kifogásolt megnyilvánulásokat. 

A cseh állam és 17 csehországi egyház képviselői tavaly nyáron megegyeztek abban, hogy az egyházak visszakapják egykori vagyonuk 56 százalékát - erdőket, termőföldeket, halastavakat, épületeket -, amelynek becsült értéke 75 milliárd korona (egy korona jelenleg 11,65 forint); a fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként, várhatóan 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz. 2030-tól ugyanakkor megszűnne az egyházak állami támogatása.

Bár a kormány kárpótlási javaslatát a képviselőház első olvasatban megszavazta, Csehországban továbbra is nagy a nyomás, hogy a témát újra elhalasszák, illetve kevesebbet adjanak az egyházaknak. 

Ezekre a vitákra reagált május elején Miloslav Vlk volt prágai érsek, aki úgy vélte: a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel a csehországi egyházak felajánlhatnák az államnak, hogy halasszák későbbre az egykor államosított egyházi vagyon visszaadását. A cseh katolikusok egykori vezetője szerint, aki idős kora miatt távozott tisztségéből, az egyházak ezzel a gesztussal hozzájárulhatnának az ügy elfogadható megoldásához, ugyanakkor csökkentenék azt a feszültséget, amely a társadalomban alakult ki az egyházi kárpótlás körül. 

A Petr Necas vezette cseh kormány januárban hagyta jóvá az egyházak kárpótlását, de azóta a kormánykoalíció szétesett, és egyáltalán nem biztos, hogy a parlament a kormány döntését megszavazza. Ugyanakkor a cseh társadalomban nagyon erős az ellenállás az egyházi kárpótlással szemben, egyes helyi megfigyelők nem zárják ki, hogy az ügy akár a kormány bukását is okozhatja.

Vlk utóda, Dominik Duka érsek áprilisban nyíltan ellenezte, hogy esetleg elhalasszák az egyházi kárpótlást. Dukának meggyőződése, hogy a válság nem egy választási időszak gondja, és Európának várhatóan még hosszú évekig nehézségei lesznek.

Egy decemberi felmérés szerint a csehek többsége ellenzi, hogy az állam kárpótlást nyújtson az egyházaknak a szocialista rendszer idején államosított vagyonukért. A prágai STEM közvélemény-kutató intézet országos felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 69 százaléka elutasítja az egyházak kárpótlását, s csak 31 százalékuk ért egyet vele.